Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
Átlag (a 18. sír nélkül): 28°, a szélső értékek: 14° és 61° (42°). Az adatok többsége a 22/26°-os és a 32/36°-os osztályok közé tartozik. A 18. sír erősen eltérő tájolású sírjának magyarázatakor figyelembe kell venni, hogy zsugorított helyzetű vázat tartalmazott. A temetőtérkép (3. ábra) soronkénti elemzése a következő képet mutatja (É-ról D felé haladva) : 1. sor: egyetlen sír (1.), tájolása: 3 vonás. Délebbre kerültek elő az iskolai gyűjteménybe került tárgyak : ovális fülbevaló és indás övdíszek. 2. sor: 12. sír (griffes véretekkel), tájolása 4 3 A vonás. 3. sor Ny-i szárny: 13—5—4. sírok (kásagyöngyökkel, kerek fülbevalókkal), tájolási átlaguk 5 vonás, K-i szárny: 14—9—3. sírok (valamint mérhetetlen gyermeksírok), átlaguk 4 vonás, a sor együttes átlaga 4 V2 vonás. 4. sor: 6—7—10—11—8. sírok, valamint a szabályosan tájolt 2. (zsugorított) és 15. (fordítva fekvő) sírok (a leletanyag jellemzői a kásagyöngysorok és a kerek fülbevalók). Tájolási átlaguk: 4 3 A vonás. 5—6. sor: nem választhatók el egymástól élesen. A 19. sírból kásagyöngyök és fülbevalók, a 17.-ből kásagyöngyök kerültek elő, az a)—b) sírokat bemértük, de feltáratlanok. Átlaguk: 5 V2 vonás. Végül a legdélibb bemért sírfolt a c) jelzésű, tájolása: 7 V2 vonás. Ebből a felsorolásból két, egymással párhuzamos tendencia elemezhető ki. Egyrészt a temető belső időrendjére nézve azt figyelhetjük meg, hogy a sírsorok É-ról D felé haladva egyre idősebb leleteket tartalmaznak. Másrészt a tájolást jellemző számadatok É-ról D felé haladva megnőnek. Adataink zöme a temető D-i részéről származik, a VIII. sz. elejére, illetve közepére keltezhetjük az itt talált sírokat (nagymértékben párhuzamosak a győri 2. időrendi csoporttal). 37 A tájolás lassú változásával, az ÉNy—DK tengelytől É felé való eltolódással számolhatunk. (III. tábla 1.) 10. Farád-Ostffy-tag. Ny—K tájolású sír 38 . A lelőhely nincs messze a (8. számú) Káva-dűlőtől, de biztosan különálló, önálló temető. A feltárt sír tájolása Ny—K, É-tól Ny felé való eltérése 95°. Datáló lelet nem került elő belőle, közelében azonban szórványként, kürtös végű bronz karperecet találtak 39 (4. ábra). Ha a sír keltezéséhez érvként elfogadjuk a szórvány karperecet, arra következtethetünk, hogy a Mithay Sándor által feltárt sír VIII. sz.-i, vagy még későbbi. A Kávadűlői és az Ostffy-tagi temetők közelsége megengedi azt a feltételezést, hogy ugyanazon település különböző korú temetőiről van szó. Ez a történeti körülmények figyelembevételével valószínűvé teszi az új temető IX. sz.-i használatát. A sír közvetlen közelében telepnyomok is előkerültek. 37 Tomka P., A Győr-Téglavető-dűlői avar temető belső csoportjai, Arrabona 13 (1971), 55—95. A továbbiakban is általában az itt kielemzett időrendi csoportok jellemzőit használom a relatív kronológia terén. 38 Mithay Sándor leletmentése, 1957, XJM RA 128—68. 39 Analógiái: Pilismarót-Basaharc, 32. sír, egészen késői avar kori leletekkel: Fettich N., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót-Basaharc, Stud. Arch. Ill (1965), 26—27., Üllő II., 31. sír: Cs. Sós A., Le deuxième cimetière avare d'Ullő, Acta Arch. Hung. VI (1955), LIX. tábla 1—2., Vojnice, 2. sír, szintén egészen késői leletekkel, Z. Cilinská, Nővé nálezy z neskorej doby avarskej na Jz. Slovensku, AR XII (1960), 835. A párhuzamok VIII. sz.-iak, esetenként a század legvégén, vagy már a IX. sz. elején kerültek sírba. 18
