Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

Oromzat: két-három padlásablak díszíti, amelyek tükör kör négyzet alakúak, alattuk szoborfülke látható (8. kép). Udvari homlokzat: gazdag variációja tornáccal áttört. Fajtái : a) kosárív formájú boltíves tornác, a sarkokon lemetszett négyszög keresztmetszetű pillérekkel, b) nyolcszög keresztmetszetű pilléres tornác, c) négyszög keresztmetszetű mellvéddel ellátott.

15 (1. ábra) (9—10—11. kép). III. „L" alaprajzú típus: a két szoba egymás mellett található és az utcára néz. A XX. sz. elején és a két vh. között épültek. Négy ablakkal ellátottak. IV. D alaprajzú, sátortetős házak, a tsz megszervezése után épültek tömegesen. Lakáskultúra a XIX—XX. sz.-ban (1860—1920/30) A parasztság életével legszorosabban kapcsolatban a ház áll, az védi meg az időjárás viszontagságai ellen, teret ad az élet különböző mozzanatainak, a munkának és szórakozásnak, mindezek mellett raktározóhelyiség is.

16 Ugyanakkor a lakás az életmód, foglalkozás és gazdasági helyzet egyik közvetlen tükrözője.

17 Több kutató bebizonyította és megírta, hogy a lakáskultúra változása szorosan összefügg a tüzelő fejlődésével.

18 Ennek megfelelően változik a lakás belső térelosztása, berendezése, míg elér egy bizonyos fejlődési szintet, ahol megáll, hogy hosszú évtizedekig csak a berendezés és a berendezés tárgyai változzanak, majd pedig maga a ház is, mind kívülről, mind belülről, de ezzel egyidejűleg elveszti etnikus jellegét is. A megvizsgált négy Fertő menti község lakáskultúrájának ezt a jelenleg utolsó „hagyományos" szakaszát és a napjainkban bekövetkezett változását mutatjuk be. A lakáskultúra változásának ez az utolsó „hagyományos" szakasza a XIX. sz. közepén kezdődik, s kisebb változásokkal mintegy 100 esztendeig tart. Mind a négy községben kétfajta beosztású háztípust találunk: a háromosztatú és a négyosztatú lakóteres épületet. Három helyiségből álló lakásokat (szoba + + konyha + kamra) bírtak a zsellérek, az iparosok és a cselédek, esetenként a középparasztok és kisparasztok. Négyosztatú házaik a középparasztoknak és a nagygazdáknak voltak, Süttörben még az iparosoknak. Ennek megfelelően különbség volt a lakások belső berendezése között is, főleg bútorfajtákban. Az elrendező elv szinte azonos; a XX. sz. 40-es, 50-es éveiig uralkodó középkori eredetű, diagonális rendezési elv. 15 Az építészeti adatokat 1. in! Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve, tanulmányterv 1973. Kézirat a Soproni Liszt Ferenc Múzeumban. 16 L. Vajkai A., A magyar népi építkezés és lakás kutatása (Bp. 1948.) 3. 17 L. Kós K., Kászoni székely népművészet. Lakásbelső. (Bukarest, 1972.) 95. 18 Bátky Zs., Gunda B., Sebestyén K., Viski K., Győrffy I., Vajkai A., Kós K. 184