Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

a kibontakozó állattenyésztés — a megerősödő és a XX. sz.-ba.i is virágzó állattenyésztés következményeként először jelentkezik igényesebb lakáskultúra és a lakások berendezésének új elve. A XVIII. sz.-i örökösödési és 7 éves háború újabb gazdasági fellendülést eredményez. Ez a gazdasági prosperitás, valamint az irtásföldeken átmenetileg virágzó jobbágygazdaságok indokolják a lakáskultúra újabb változását, amelyről a XVIII. sz.-i inventáriumok adnak képet. Ez a fellendülés ugyan az irtásföldek visszavétele miatt átmenetileg megtorpan, de a XIX. sz. közepétől a legelők feltörésével és az állattenyésztés fellendítésével új erőre kap, amelynek eredményeképpen a lakáskultúra újabb, nagyobb jelentőségű változásának lehetünk tanúi a sz. második felében. A gazdasági stabilitást erősíti az 1867 utáni gazdasági konszolidáció is. A sz. harmadik harmadában már nemcsak a lakások belső átalakítása és berendezése, hanem új házak építése, a régiek külső átformálása is bekövetkezik (festett bútorok megjelenése, oromfalas, tornácos házak építése). A megnövekedett vásárlóerejű parasztság igényeit kielégítették a helyi munkaerőt foglalkoztató, számbelileg megszaporodó falusi céhek.

12 Ez a kép a 20-as, 30-as évekig szinte alig változott, helyenként 1945—50-ig is érintetlen maradt. Fokozatos változás azonban megindul a 30-as, 40-es években, a döntő, gyökeres átalakulás pedig 1958—1965—70-ig következik be. A települések szerkezete: A település szerkezetének vizsgálata egyetlen faluban, Fertőszéplakon történt csak meg.

J:í A többi község településképe ennél lényegesen egyszerűbb. Indokolja azt, hogy Süttör, bár középkori település, de uradalmi székhely volt, Fertőendréd pedig Széplaknál később keletkezett egyutcás település (a többi utca „Üjtelep", az új építkezésekkel keletkezett már a XX. sz.-ban). Sarród képe — bár lényegesen kisebb — Fertőszéplakéhoz hasonló. A vizsgált községek közül Fertőszéplak és Sarród középkori településszerkezetűek. Magját a templom és a temető képezi. Fertőszéplakon a dombon épült templom, vele szemben a birtokos udvarháza. Ehhez kapcsolódik még ősi magként a hozzávezető út, valamint a Nagy Lajos u., a régi Fő u. vagy „gazdák utcája" (1. kép). Ez az Y-ban végződő, egyutcás településszerkezeti alaptípus. A bővülés is ezt az Y motívumot ismétli meg. Ez az Y alakú településkép figyelhető meg Sarródon is (2. kép). Fertőszéplakon szembetűnő a fésűs v. fűrészfogas beépítési mód. A fűrészfogat az adja, hogy a ház oromzatos utcai főfalának vonala merőlegesen áll a telekhatárra, és ferdeszöget zár be az utca tengelyével

M (3. és 4. kép). 12 Részletesebben 1. Hoffmann T., A parasztság csődje és kultúrája. Néprajzi Értesítő LIV. (1972.) 105—115. 13 A Fertő-táj üdülőkörzetté nyilvánítása alkalmából történt a felmérés a VÁTI keretében. Az anyag a Soproni Liszt Ferenc Múzeum adattárában található. 14 Padányi Gulyás J., A Fertő-vidék népének építészete (Bp. 1937.) 4. 12* 179