Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

A XVI. sz.-ban és a XVII. sz. közepéig intenzív volt a községben a halászélet. Minden jobbágy telekhez halászóvíz is tartozott. A XVII. sz. közepétől viszont a gazdasági életre a szántógazdálkodás túlsúlya jellemző. Bár kedvező a süttöri parasztcsaládok helyzete — minden telekhez 18 kishold szántó, 4 kaszás rét és évente kiosztott meghatározott terjedelmű hanyrét tartozik. A zsellérek is 2 hold földet kapnak. A község 100 holdnyi irtásföldjét is a jobbágyok használják — mégis általános a XVII. sz. II. felében a pusztásodás, a jobbágyok zsoldoskatonának szökdösnek. Az 1767-es úrbérrendezés 10 kisholdnyi szántót juttat egy parasztháztartásnak, mit a hányi rétek és irtásföldek egészítenek ki. A XVIII. sz. közepéig a parasztság kimerítette a terjeszkedési lehetőségeket. A XIX. sz.-ban az uradalom terjeszkedik, a cselédek létszáma, s ezzel együtt az összlélekszám megnő. 1858 az úrbéri elkülönözés éve. 41 5

/g telek után telkenként 12 hold legelő lett a volt jobbágyságé. Mivel közös erdővel nem rendelkeztek, így az erdőilletőséget is legelőben szolgáltatta ki az uraság, telkenként ötödfél holdat. Bár a XVI sz.-ban kisebb horvát bevándorlás volt, a magyarság túlsúlya megmaradt a horvátok XVII. sz.-i számszerű növekedése ellenére is.

8 Fertőendréd: magyar falu, a többihez hasonlóan 1719-től Esterházy-birtok. 1830—1847 között 96 házban 738 katolikus lakja.

9 1548-tól működik az urasági major. A XVII. sz. II. felében nagy a pusztásodás, holott a telkek 12 hold szántóból és 3 kaszás rétből állnak. A zsellérek is kapnak 1—1 hold földet. 1819-ig az irtások terjeszkedése a jellemző a községre, de ekkor az uraság mindent visszavett. 1850 körül megtörtént legelőelkülönözés eredményeképpen 600 kat. hold az úrbéresek kezére kerül. 1767-től telekaprózódás — az új családoknak is önálló telket juttatnak, ezért Endréden nincs a telkes gazdával közös háztartásban élő testvére. A XVI. sz.-ban horvátok vándoroltak be a községbe, átmenetileg többséget alkottak, a XVIII. sz. közepén pedig újból a magyarség lélekszáma magasabb.

10 A népesség és birtokállomány alaknlása

u Népességfejlődés — birtokállomány Fertőszéplak: év jobbágy zsellér szántó irtás rét 1728 53 27 1078 49 80 1752 55 43 1101 40 78 1767 52 46 1168 — — 1828 62 47 1410 — — 8 Horváth L.—Soós I., i. m. 264—267. 9 Drinóczy Gy., i. m. 10 Horváth L.—Soós L, i. m. 154—157. 11 Horváth L.—Soós I., i. m. nyomán, ahol Sarródon nem hoznak adatokat. A legutolsó adatok padig a Magyar Népköztársaság Helységnévtára (Bp. 1973.) c. munkából származnak. 12 Arrabor.a ,T 177