Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Kozák K.: Bajelhárító jelképek, kőfaragványok középkori templomainkban (XI–XIV. sz.)
kőfaragványok — más helyen — több székesegyházunknál és templomunknál is megtalálhatók (Gyulafehérvár, Pécs, Somogy vár). Formailag a pécsi angyalos dombormű áll legközelebb a lébényihez, de feltételezhető, hogy előzményei mégis a csornai Szt. Mihály-domborműben kereshetők. 20 Nem tartjuk most feladatunknak a román kori kapuzatokon nálunk fellelhető összes alakos ábrázolás részletes elemzését, ezért nem térünk ki az Erdélyben és a Felvidéken található összetettebb, alakos díszítésű fejezetekre, ívmezőt keretelő bordák alakos ábrázolásaira (Felek, Holcmány, Kisprázsmár, Oltszakadát). 27 Űgy látszik, e fejezetek, ábrázolások között is szerepelnek olyanok, amelyeknek — hacsak nem az egésznek — bajelhárító szerepet tulajdonítottak a középkorban. 3. Román kori kapuépítményeink védő, bajelhárító jelképei Ebben a fejezetben tulajdonképpen csak egy emlékről, a jaki kapuról emlékezünk meg röviden. A kapu ívmezejében a győzelmes Krisztus alakját találjuk két angyal között. (Hasonló ívmező-dombormű volt a mosonszolnoki templom kapuja felett is, amelyet a mosonmagyaróvári múzeumban őriznek.) Hasonló megfogalmazásban templomaink más helyén is megtaláljuk az áldó vagy a győzelmes Krisztus alakját a már bemutatott emlékeken kívül is. E megoldás és ábrázolás legszebb példái azonban Franciaország területén ismeretesek. A jaki kapun azonban más megoldásban bontakoztatták ki a témát a templom főhomlokzatának díszítésére és egyben a kapunak, a templomnak a rontó erőkkel szemben történő megvédésére. Krisztus alakját még egyszer megjelenítették a kapuépítményen, apostolaival együtt. Az erőteljes, jelentős építészeti tagozat szerepét betöltő, háromszögű záródású kapuépítményt a falfülkékbe állított szobrok „koronázzák". Középen áll Krisztus. Jobb kezét áldón, védőn maga előtt tartva emeli az ég felé, bal kezét, melyben könyvet (Bibliát) tart, melléhez fogja. A karok tartása ugyanaz, mint az ívmező-domborművön és a gyulafehérvári székesegyház D-i kapujának ívmezején. Hasonló ehhez a szentkirályi és az említett erdélyi fél darab Krisztus alakjának test előtti kéztartása. Ez a kéztartás a XIII. század első felére keltezhető emlékeken — az ismertetett néhány darab alapján — talán általános lehetett. (A korai típus Krisztus-alakja karját oldalt tartja, kitárva, az ég felé emelve.) Krisztus mellett a további falfülkékben kétoldalt öt-öt apostol áll. Egy-egy kapuépítmény mellett, a templom Ny-i falában kialakított falfülkében kapott helyet. A kapuépítmény két oldalán egy-egy falfülkében a Madonna a kis Jézus26, A csornai premontrei prépostság alapítása és építése megelőzte a lébényi templomét. A premontrei építkezések, valamint a garábi prépostságot alapító Mikud győri püspök tevékenysége feltételezhetően hatott az egyházmegyében folyó, vagy tervezett templomépítkezésekre [Kozák K., i. m. (1973); 21. sz. jegyzet], így a lébényire is. — Gerevich T., i. m. CLXXX. tábla. — Bibliai Lexikon I. (Bp. 1931) 56—58. és II. k. 529—530., 885—886. 27 Gerevich T., i. m. 184—185., és LXXXVIII—XCII. tábla. [A kapubélletek alakos díszítésének gondolatát közvetlenül Franciaországból átvettnek tartja, de ezek egyszerűbbek, emlékeztetnek a kis- és nagydisznódi fejezetekre. Angyal-, ember- és állatalakok, küzdelmek, a bűn és erény viaskodásának jelképei. A holcmányi alakok között ott van az építtető (főpap, fején mitrával), de szerzetesek, ördögök, szörnyalak is megtalálható a kapun. Ezek együttesen, a középkori ember színes fantáziája szerint látták el a kapu védelmét a rontó erőkkel szemben.] 120
