Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Gömöri J.: Reste von Holzpfalster einiger Strassen in Ödenburg (Sopron) und Raab (Győr)
helyenként csak ritkán elhelyezett karnyi vastagságú dorongokkal, máshol jól megépített deszkákból összerótt, lábakon álló híddal, vagy sűrű dorongborítással, amelyre esetenként kavicsréteget is terítettek. A győri dorongúttal kapcsolatban felmerül annak lehetősége, hogy nem egyszerűen az Újváros főutcájaként „érdemelte ki" helyenként kiváló minőségű burkolását, hanem mint a győri vár egyik főkapujához vezető hadi utat, esetleg a XVII. sz. végi erődítési munkák szállítási nehézségeinek csökkentése végett építették ki. A soproni Űjteleki u. és Ötvös u. egyes szakaszainak felújított dorongborításai a soproni árvizekre emlékeztetnek. 17 Az Űjteleki utca helyenkénti dorongborítása az utca beépülésének időszakára esik. Az ötvös utcai dorongút a soproni vár Hátsókapujához D és K felől közvetítette a forgalmat. A Kapuvár környéki töltések is nyilván mocsáron átvezető utak, amelyekkel kapcsolatban jelenleg több kérdés vetődik fel. Ásatás döntheti el, hogy a töltéseknek volt-e faszerkezete és építésük pontosabban mikor történhetett. Egy részük XVI— XVIII. sz.-i és rőzsealapozással készült. Európa mocsaras vidékein az őskortól a legújabb korig építettek dorongutakat, pallóutakat 18 a közlekedési nehézségek leküzdésére. Ezek közül ásatások során számos útrészletet feltártak, majd publikáltak. 19 Közöttük a soproni és győri dorongutak érdekes helyet foglalnak el, mert a dorong-, illetve pallóborítást ezekben az esetekben a kavicsburkolással kombináltak, illetve a dorongok sokszor csak a kavicsburkolat alapozásaként szolgáltak. Gömöri János AUSZUG RESTE VON HOLZPFLASTER EINIGER STRAßEN IN ÖDENBURG (SOPRON) UND RAAB (GYÖR) Zwischen 1971 und 1974 sind im Laufe von Kanalisationsarbeiten in Ödenburg und Raab in drei Gassen solche Reste von Knüppeln und Brettern zum Vorschein gekommen, die auf alte Knüppelwege schließen lassen. (Abb. 1. und 9.) I. Ödenburg, Silbergasse (ötvös utca). Die senkrecht zur Gasse gelegten, 10—20 cm dicken Knüppel lagen in einer schwarzen Schlammschicht, 90—100 cm tief unter der heutigen Oberfläche. Der spätmittelalterliche Knüppelweg führte zu einem der Stadttore von Ödenburg (zum Hinteren Tor, Hátsó Kapu). (Abb. 2—3.) II. ödenburg, Neustiftgasse (Űjteleki utca). Knüppelbelag wurde nur in den tiefergelegenen, wässerigen Wegstrecken gefunden. In den sumpfigeren Strecken wurden die Knüppel auch in mehreren Schichten gelegt (vor dem Haus Nr. 42., 70, 100, 130 cm tief). (Abb. 4—8.) Hier konnte man beobachten, daß die Knüppel nur zur Grundierung des Schotterbelages dienten. Die Gasse ist von dem 15. Jahrhundert an in den Urkunden erwähnt, sie ist, wie auch der Name besagt, eine spätere Siedlung. Von dem 14—15. Jahrhundert an mögen hier Meierhöfe und Häuser gestanden sein, doch das Gassenbild gestaltete sich erst im 17—18. Jahrhundert einheitlicher. Auch die unter dem Knüppelweg hervorgekommenen Bruchstücke von glasierten Tellern und Töpfen sind aus dem 17—18. Jahrhundert zu datieren. (Abb. 12.) III. Raab, Kossuth Lajos Gasse. Auch hier wurden nur die tiefer gelegenen, feuchteren Wegstrecken bepflastert, teils mit Brettern, teils mit armdicken Knüppeln. Stel17 Boronkai P., A soproni patakokról. SSz 1967. 2. sz. 180. Jelentős károkat okoztak az 1627., 1693., 1745., 1787., 1795 stb. évi árvizek. 18 Horváth A., Utak, Hidak, Vasutak. Bp. 1970., 72. Mocsári dorongút az é.-németországi Elbingnél, i. e. 500.; 104. Szovjet utászok által épített pallóűt az 1940-es években erdős, mocsaras vidéken. 19 Példának csak a novgorodi útrészletet említem: W. Hensel, Die Slawen im Frühen Mittelalter. Ihre Materiale Kultur. Berlin 1965., 343. kép. 108
