Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Szőke B. M.: Leletmentő ásatás az ún. Teleki-laktanya udvarán

(esetleg 25.) típusú edényke oldaltöredéke is (1. tábla, 6.). Az 1—2. sz. fordulójára keltezhető egy sigillatautánzat (Drag. 37., 1. tábla, 13.). Az előkerült sigillaták többsége 2—3. sz.-i. Valószínű lesaux-i műhelyből, talán Cinnamus mester keze alól került ki egy tojásfüzérdíszes peremtöredék (i. sz. 140—170 k., 1. tábla, 4.). Rheinzabernből valók: egy Drag. 37. formájú töredék, melyen érdekességként megemlíthető, hogy az ún. Richtungslinie metszi a tojásfüzérsort (1. tábla, 3.), egy barbotinos technikával díszített, galléros peremű (Drag. 44.?) sigillata (1. tábla, 15.) és egy tojásfüzér-díszítésű (RittenFischer E, 44.) sigillata (1. tábla, 5.) töredékei. Az egyik legdíszesebb darab westerndorfi műhelyből kerülhetett ki (1. tábla, 2.); készítőjét is ismerjük, a csak Oniorix mester által készített, bepecsételt forgódísz alapján (Kiss K., AÉ 1946^48, 6. tábla, 8. és 9.). Több töredéket nem lehetett pontosan meghatározni. Anyaguk és készítésük alapján azonban szintén a 2—3. sz.-ra keltezhetők (1. tábla, 9., 10.). Érdekes egy másodlagos égéssel feketére színeződött sigillata peremdarabja (1. tábla, 14.).

10 Import kerámiaként kerültek Arrabonába egy ún. Faltenbecher (horpaszpohár) (1. tábla, 8.) és egy homokszemdíszes pohár (1. tábla. 12.) töredékei is (2—3. sz.).

11 Helyi kerámia. Vörös festésű kerámia töredékei egy gondosan festett és díszített (2. század 2. és 3. harmada, 1. tábla, 7.) és egy halványabb festésű, hullámvonallal is díszített korsó oldaltöredéke (1. tábla, ll.).

12 A szürke házi kerámia típusába tartoznak azoknak a hornbároknak, háromlábú edényeknek peremei, fésűs díszű oldaltöredékei, melyek kronológiailag nehezen értékelhetők, zömükben mégis a 2. sz.-ban jelentkeznek.

13 Előkerült egy szürke, fedetlen tetejű, kései típusú mécses (1. tábla, 24.) is. A római kerámiaanyagot együttesen nézve megállapíthatjuk, hogy valószínű győri vagy Győr környéki római kori településről került ide; erre a viszonylag nagyszámú házi kerámia enged következtetni. Középkori kerámia Mivel a római anyaggal keverten került elő, ez az anyag is másodlagos helyzetben volt a várfal feltöltésében. Bográcsok. (2. tábla, 1—8.) Anyaga, kiképzése alapján szinte mindegyik töredék egyedi darab. Ügy tűnik, a legkorábbi darabok a metszetükben egyenlő szárú háromszöghöz hasonlók; durva szemcsés agyagból készültek. A későbbiek peremének széle már nem hegyben végződik, hanem laplezáródású ; anyaguk is finomabb. (Pl. 2. tábla, 3., 7.) Megjelenésük a honfoglaló magyarság győri megtelepedésével egyidős, s csak a 14. sz.-ban szűnik meg használatuk. A víz10 A terra sigillata-töredékek pontos meghatározásáért Gabler Dénesnek tartozom köszönettel. 11 D. Gabler, Der römische Gutshof von Fertőrákos-Golgota AAH 25. (1973) Abb. 11., 12, ill. Tat XXXV. 1. 12 D. Gabler, AAH 25. (1973) Taf. XXXVI. 11., ún. Pannonische Streifenkeramik (sávos kerámia) 2. sz. — 3. sz. első harmada. 13 D. Gabler, AAH 25. (1973)) Abb. 15. 7. megfelel I. t. 23. Abb. 15; 13., 14. hasonlók az 1. t. 21. peremtöredékéhez, csak azok keskenyebbek; az 1. t. 20-hoz hasonló a Taf. XXXVII. 3., ill. 1. a kronológiai táblázatot. S. 169. Az 1.-t 21. hombár peremének legjobb párhuzamai Szakony-Békástó-i villa anyagában [Gabler, Römerzeitliche villa in Szakony-Békástó MittArchlnst 2. (1971). Taf. 28:19., 20., uo. 1. t. 16. és 18. tálak párhuzamai is Taf. 18:23., 24.] 80