Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Pusztai R.: Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásairól
bemélyedést, vagy más olyan jelet, melyből korong használatára lehetne következtetni, nem láttunk. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy csak töredékes darabokkal rendelkezünk. A fésűsen bekarcolt hullámvonaldíszes kerámiatöredékek barnásszürke és szürke színűek, vastag falúak, homokszemcsékkel soványított agyagból készültek. Ezeknek fésűsen behúzott vízszintes szalagmintázata olyan, hogy azt csak az edény egyenletes körbeforgatásával lehet elérni. A IV. sz. kutatóárokból előkerült kerámiaanyagból megemlítünk még egy barna színű, vastag falú, kézzel formált fazékdarabot, melynek egész felületét fésűszerű szerszámmal sűrű vonalkázással díszítették. Hasonló fésűs díszű kerámiával csekély számban a Mosón megyei VII— VIII. századi avar temetőkben is találkozunk. [Hansági Múzeum gyűjteményében nemesvölgyi temetőből 58.462., 58.463. (167. sír), 58.510. ltsz edények.] Ez utóbbin függőlegesen behúzott, sűrű vonalkázott dísz van. A csunyi temetőből az 58.625. ltsz fazekat említjük. Alján kerek bemélyedés van. Korongolt, késői típus. A mosonszentpéteri temetőből ugyanilyen korongolt késői típus az 58.721. ltsz fazék. Ezenkívül még két darabon figyelhető meg ez a díszítés, a 23. sírból származó 58.720. ltsz fazékon és az 58.732—35. ltsz töredéken. Tömegesen találkozunk ezzel a típusú kerámiával Nővé Zámky-i avar kori temetőben, melybe a VII. század második felétől a IX. század közepéig temetkeztek. 4 A darnózseli település korát, egyéb leletek híján, az adott kerámiatöredékek alapján lehet körülhatárolni. A leletanyag ismertetésénél már jeleztük, hogy településünk 1. és 2. sz. gödrét a díszítetlen, az ún. prágai típus jellegeit feltüntető kerámia és az ún. dunai típusú kerámia hatását tükröző fésűs, bekarcolt díszű változatának együttes előfordulása jellemzi. A legjobb párhuzamokat a matuskovói temetőben találjuk. 5 A dél-szlovákiai lelőhelyeken a díszítetlen prágai típus a VII. század végén, a VIII. század elején eltűnik, és helyét átadja a Duna-vidéki kerámiának. A kétféle típus együttesen a VII. században jelentkezik. A darnózselihez nagyon hasonló telepanyagot ismerünk a lelőhelyünkhöz közeli Devinske Jazeróból. A díszítetlen és díszített szláv edénytöredékek itt is együttesen fordulnak elő. Nagy részük kézzel formált, de egyes töredékek korongolást mutatnak. A telep korát Kraskovská a VII— VIII. századra datálja. 6 A szlovákiai kutatók eredményei, elsősorban Bialeková típuskronológiája alapján a darnózseli leleteket olyan szláv település maradványainak tartjuk, 4 Zlata Cilinská, Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Bratislava 1966. 240 p. 5 Bialeková, i. m. 10. ábra. Az 1. sz. képen közölt díszített urna formára, anyagra és kidolgozásra nézve is igen erős hasonlóságot mutat az 1. számú gödörben talált fazéktöredékekkel. Erről jó fotó közölve Velká Morava Nitra 1964. c. kiállítás ismertető kiadványában. A díszítetlen típusú töredék perem- és szájkiképzése inkább a korábbi lelőhelyekről ismertetett formákhoz hasonlít. Pl. Potvorice 48. ábra 5, 7 kép. De megtaláljuk ezeket Matuskovón is, 10. ábra 10, 11. Magyarországi anyagból megfelelő párhuzamokat nem tudunk felhozni. Cs. Soós A., Jelentés a pókaszepetki ásatásokról. AÉ 1973.1.66—77. o. A szerző a VII. századra keltezett avar kori, csontvázas és hamvasztásos sírokat egyaránt tartalmazó temetőből mutat be egy, az ún. prágai típus körébe tartozó edényt. Ez a nyugati és keleti szláv területeken általánosan elterjedt forma, ezen túlmenőleg inkább a különbségek vehetők észre. Míg a Darnózseliben talált darabok jól égetettek, homokszemcsékkel soványított agyagból, de simított felülettel készültek, addig a pókaszepetki edény porózus felületű, a rossz égetésű avar sírkerámiákhoz hasonló kidolgozásúnak látszik. 6 Kraskovská Ludmila, Die slawische Siedlung bei Devinske Jazero. Slov. Arch. IX. 1—2. 196 1 403—404 o. ** 51