Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Pusztai R.: Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásairól

bemélyedést, vagy más olyan jelet, melyből korong használatára lehetne követ­keztetni, nem láttunk. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy csak töredékes dara­bokkal rendelkezünk. A fésűsen bekarcolt hullámvonaldíszes kerámiatöredé­kek barnásszürke és szürke színűek, vastag falúak, homokszemcsékkel sová­nyított agyagból készültek. Ezeknek fésűsen behúzott vízszintes szalagmintá­zata olyan, hogy azt csak az edény egyenletes körbeforgatásával lehet elérni. A IV. sz. kutatóárokból előkerült kerámiaanyagból megemlítünk még egy barna színű, vastag falú, kézzel formált fazékdarabot, melynek egész felületét fésű­szerű szerszámmal sűrű vonalkázással díszítették. Hasonló fésűs díszű kerámiával csekély számban a Mosón megyei VII— VIII. századi avar temetőkben is találkozunk. [Hansági Múzeum gyűjtemé­nyében nemesvölgyi temetőből 58.462., 58.463. (167. sír), 58.510. ltsz edények.] Ez utóbbin függőlegesen behúzott, sűrű vonalkázott dísz van. A csunyi teme­tőből az 58.625. ltsz fazekat említjük. Alján kerek bemélyedés van. Korongolt, késői típus. A mosonszentpéteri temetőből ugyanilyen korongolt késői típus az 58.721. ltsz fazék. Ezenkívül még két darabon figyelhető meg ez a díszítés, a 23. sírból származó 58.720. ltsz fazékon és az 58.732—35. ltsz töredéken. Töme­gesen találkozunk ezzel a típusú kerámiával Nővé Zámky-i avar kori temető­ben, melybe a VII. század második felétől a IX. század közepéig temetkeztek. 4 A darnózseli település korát, egyéb leletek híján, az adott kerámiatöre­dékek alapján lehet körülhatárolni. A leletanyag ismertetésénél már jeleztük, hogy településünk 1. és 2. sz. gödrét a díszítetlen, az ún. prágai típus jellegeit feltüntető kerámia és az ún. dunai típusú kerámia hatását tükröző fésűs, bekarcolt díszű változatának együttes előfordulása jellemzi. A legjobb párhuzamokat a matuskovói temető­ben találjuk. 5 A dél-szlovákiai lelőhelyeken a díszítetlen prágai típus a VII. század végén, a VIII. század elején eltűnik, és helyét átadja a Duna-vidéki ke­rámiának. A kétféle típus együttesen a VII. században jelentkezik. A darnó­zselihez nagyon hasonló telepanyagot ismerünk a lelőhelyünkhöz közeli De­vinske Jazeróból. A díszítetlen és díszített szláv edénytöredékek itt is együt­tesen fordulnak elő. Nagy részük kézzel formált, de egyes töredékek koron­golást mutatnak. A telep korát Kraskovská a VII— VIII. századra datálja. 6 A szlovákiai kutatók eredményei, elsősorban Bialeková típuskronológiája alapján a darnózseli leleteket olyan szláv település maradványainak tartjuk, 4 Zlata Cilinská, Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Bratislava 1966. 240 p. 5 Bialeková, i. m. 10. ábra. Az 1. sz. képen közölt díszített urna formára, anyagra és kidolgozásra nézve is igen erős hasonlóságot mutat az 1. számú gödörben ta­lált fazéktöredékekkel. Erről jó fotó közölve Velká Morava Nitra 1964. c. kiállí­tás ismertető kiadványában. A díszítetlen típusú töredék perem- és szájkiképzése inkább a korábbi lelőhelyekről ismertetett formákhoz hasonlít. Pl. Potvorice 48. ábra 5, 7 kép. De megtaláljuk ezeket Matuskovón is, 10. ábra 10, 11. Magyarországi anyagból megfelelő párhuzamokat nem tudunk felhozni. Cs. Soós A., Jelentés a pókaszepetki ásatásokról. AÉ 1973.1.66—77. o. A szerző a VII. szá­zadra keltezett avar kori, csontvázas és hamvasztásos sírokat egyaránt tartalmazó temetőből mutat be egy, az ún. prágai típus körébe tartozó edényt. Ez a nyugati és keleti szláv területeken általánosan elterjedt forma, ezen túlmenőleg inkább a különbségek vehetők észre. Míg a Darnózseliben talált darabok jól égetettek, homokszemcsékkel soványított agyagból, de simított felülettel készültek, addig a pókaszepetki edény porózus felületű, a rossz égetésű avar sírkerámiákhoz ha­sonló kidolgozásúnak látszik. 6 Kraskovská Ludmila, Die slawische Siedlung bei Devinske Jazero. Slov. Arch. IX. 1—2. 196 1 403—404 o. ** 51

Next

/
Thumbnails
Contents