Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Pusztai R.: Jelentés a Darnózseliben talált szláv település próbaásatásairól
JELENTÉS A DARNÓZSELIBEN TALÁLT SZLÁV TELEPÜLÉS PRÓBAÁSATÁSÁRÓL A szigetközi Darnózseli községből (Győr-Sopron megye, mosonmagyaróvári járás) az 1971. évben arról értesültem Tóth Ferenc helybeli kovácsmestertől, hogy a Novákpuszta felé eső határrészben, a Parázsszeg nevű dűlőben talaj műveléskor állandóan találnak átégett terméskődarabokat, régi cserépedény-töredékeket. A község lakói előtt sem ismeretlen ez a hely: a helyi hagyomány szerint régen itt állt Zseli faluja. Tóth Ferenc az általa talált töredékekből néhányat félretett, ezeket később átadta a mosonmagyaróvári múzeumnak. Á nagyrészt jellegtelen, kézzel formált, barna és szürkésbarna színű cserépdarabok között akadt olyan is, melyen fésűs bekarcolt mintázat látszott. Ezt követően Tóth Ferenc meg is mutatta a lelőhelyet, ahol több ízben gyűjtöttem felszíni leleteket. A lelőhely a községtől délre, Novákpuszta irányában kb. 1,5 km távolságra, az ún. Parázsszeg-dűlőben van: kissé kiemelkedő homokdomb, egykori sziget, melyet a Duna holtmedre fog közre. A sziget dél felé kissé lejtős. Területét bejárva hozzávetőleg 100 méteres körzetben figyeltem meg település jelenségeket: kiégett sározásdarabok, állatcsonttöredékek, átégett homokkövek, hamus foltok és kisebb, kézzel formált cserépedény-töredékek mutatkoztak a felszínen. E maradványok az északi, magasabb részen sűrűbben, dél felé, a terep lejtésének megfelelően ritkábban fordultak elő. A helyszíni megfigyelésekből, a felszínről gyűjtött leletekből nagy valószínűséggel arra lehetett következtetni, hogy a település a honfoglalást megelőző időszakból származik. Tekintettel arra, hogy hasonló korú települések mind a múzeum gyűjtőterületén, mind a megyében eddig ismeretlenek, másrészt a népvándorlás kori települések kutatása kiemelt témaként szerepel az országos régészeti kutatási tervben, a Győr-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága lehetővé tette, hogy kisebb próbaásatást végezzünk. 1 Az ásatást a homokdomb legmagasabb — északi — részén kezdtük meg. A kutatóárkot a Holt-Duna-mederrel nagyjából párhuzamosan jelöltem ki, 15 méter hosszúságban és 1 méter szélességben. 1 Az ásatást 1972. augusztus 10—18-a közötti időben a „Béke"*Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Mgtsz) tulajdonában levő szántóföldön végeztük. A régészeti leletek a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum gyűjteményébe kerültek. Leltári számuk: 72.1.1—72.2.62.1—2. 45
