Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum
Röviden megemlékezik a kiállítás Széchenyi tevékenységéről, amelyet a balatoni gőzhajózás érdekében fejtett ki. Széchenyi és munkatársai ezt a kérdést is komplexen vizsgálták, Széchenyi balatoni programjában [Balatoni gőzhajózás (1846)] a gőzhajózás bevezetése mellett még számos teendő szerepel, így a partvédelem, a sport vitorlázás, a halszaporítás, az üdülés stb. Az országjáró közönség előtt egyébként a téma nem ismeretlen, ezt a kérdést mutatja be többek között a keszthelyi Balatoni Múzeum és a siófoki Beszédes József Múzeum is. (Beszédesről a mi kiállításunk is megemlékezik.) A híres első balatoni gőzhajó, a „Kisfaludy" modellje mellett láthatjuk a „Széchenyi gőzös" modelljét is. Dísztér ern A Tisza-szabályozást bemutató IV. terem után a kastély dísztermébe jutunk, ahol a tematikus kiállítás gondolatmenete kicsit megszakad. A teremben Széchenyi Istvánról készült festményeket állítottunk ki. Ezek közül külön megemlítendő a Barabás Miklós által készített olaj mellkép, valamint az Akadémia Amerling-képe után készült hatalmas másolat: álló egész alakos portré. A terem berendezésében több eredeti kastélybeli darabot találunk, pl. az aranyozott rokokó díszkályha, amely eredeti helyén áll, miután a háború óta a soproni Liszt Ferenc Múzeum őrizte. Az ajtók fölött két, nagyon színvonalas, aranyozott, fa domborművet találunk, 18. sz. végi munkák, a négy évszakból a tél és az ősz allegóriáit ábrázolják; szintén eredeti helyükön függenek. A terem közepén hatalmas barokk asztal vonja magára a figyelmet, 17. századi velencei munka, a győri múzeum tulajdona, tehát nem a cenki kastélyból való. A kastélyban használták viszont a díszterem zongoráját, Joh. Heitzmann bécsi zongoraépítő munkája az 1840-es évekből. A festmények galériáját két terrakotta szobor egészíti ki, az egyik Széchenyi Hannát (Liippola finn szobrász műve), a másik Széchenyi Alice-t (Stróbl Alajos munkája) ábrázolja. V. terem Az európai kapitalizmus fénykorának jellegzetes közlekedési és szállítási eszköze, a gőzvasút Angliában kezdte meg diadalútját. Tudomásunk szerint az első magyar, aki ezen a vonalon (Liverpool—Manchester) utazott, Széchenyi István volt (1832. X. 25-én). Angliában tanulmányozta az új közlekedési eszközt, és hazájában azonnal vezető szerepet vállalt a vasútépítési törekvésekben. Az első Magyarországi vasútvonalak létesítésénél bábáskodott (Pest—Vác: 1846, Sopron—Bécsújhely: 1847, Pest—Szolnok: 1847), érdemei e téren azonban sokkal jelentősebbek ennél. Míg az egyes csoportok (pl. Sina báró és Ullman Móric csoportjai) a saját gazdasági és lokális érdekeik szerint akarták a vasútvonalakat kiépíteni, addig Széchenyi olyan egységes vasúthálózati tervet készített, amely az egész ország gazdasági érdekeit szolgálta, és ezt a tervet — végeredményben miniszterként — el is tudta fogadtatni. Közlekedési koncepciójának lényege, hogy nagy hosszúságú, fontos vasútvonalakkal Budapesten keresztül köti össze egymással az ország nagy tájegységeit, amely vonalak egyben Kelet-Európát és Balkánt is összekötik a Nyugattal. Ez a terv felelt meg leginkább a tőkés gazdasági és politikai követelmé378