Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum

fajták feljavítása, mint a mezőgazdasági termelőerők fejlesztésének akkor talán legfontosabb útja. így kapcsolódik a mai felületes szemlélő előtt talán szórakozásnak, vagy legjobb esetben sportnak tűnő lóversenyzés a kor gazdasági szükségleteihez és Széchenyi gazdaságfejlesztő koncepciójához. Széchenyi első angliai útján találkozott a témával (1815—16), s ettől kezdve nagy erőfeszítéseket tett a magyar lóállomány nemesítésére és a kiváló fajtanevelés elterjesztésére. Saját birtokán kitűnő ménest állított fel, s hogy ezt az ország nagybirtokosai között mozgalommá fejlessze, megindította a magyar lóversenyzést (1827). (Megjegyezzük, hogy Cenken futtatást rendezett a parasztlovak számára is.) Széchenyi alapvető munkái (Lovakrul, 1828, Néhány szó a lóverseny körül, 1838) mellett az első lóversenyek számos értékes dokumentumát láthatjuk a tárlóban, s külön tárlóban a múlt századi legértékesebb versenydíjak között egy Széchenyi-serleget. A falakon az első pesti lóverseny (1827) színes ábrázolásai láthatók. 15. kép. Emeleti folyosórészlet 372