Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron megyei Múzeumi Szervezet 1973. évi tevékenységéről
került kerámiatöredékek IX. századiak. — A vasművestelep egy frank birtokszervezet tartozéka lehetett. A telep huzamosabb használata azt a feltételezést is megengedi, hogy avar területen, frank—bajor fennhatóság alatt, központi irányítás alatt álló szolgáltató falu volt. Sopron, Űj u. 22—24. — Középkori zsinagóga Az ásatás során előkerült Scarbantia északi és déli városkapuit egyenes vonalban összekötő római út középső szakaszának egy részlete. A római fal ornladékából IV— V. századi üvegpoharak töredékei, peremes téglák és kúpcserepek kerültek elő. — A római romok felett két építkezési periódus mutatható ki: 1. XII— XIII. századi faépítmények maradványai, 2. XIII. század végi vagy XIV. század eleji kőépület. Erre a kőépületre építették rá a zsinagógát. A rétegviszonyok és a kerámiatöredékek alapján, a zsinagóga építését a XIV. század elejére tehetjük. Ez összhangban van a művészettörténetileg értékelhető részletek alapján végzett datálással. A falkutatást Dávid Ferenc, az OMF művészettörténésze végezte. — A kutatás azt bizonyítja, hogy a zsidók 1526. évi kiűzése után a zsinagógát présházzá alakították át. — A zsinagógától északra (az udvarban) feltártuk a rituális fürdő kútját, amely a zsinagógával egyidőben épült. Az udvarban két téglából falazott boltozott vermet az asszonyzsinagóga helyén, egyet pedig mellette tártunk fel. Sopron, Előkapu környéke A várfalszakasz feltárásának sürgősségét az indokolta, hogy a város rekonstrukciós tervének elkészítésekor az ismereteket hasznosítani kívánják. Beloiannisz tér 7. A Fabrícius-házhoz csatlakozó középkori lőportoronynál végzett ásatás kimutatta, hogy a torony a vörös-sáncra épült. Sopron, Ibolya-rét (vö. a XJM jelentésével) Itt épül fel a város északnyugati lakótelepe. A földmunkák során régészeti leletek kerültek elő. Az anyag azt mutatta, hogy sürgős leletmentést kell folytatni. Ebbe a munkába bekapcsolódott Jerem Erzsébet, az MTA Régészeti Intézetének régésze és Tomka P. — Az ásatás során őskori (bronz, kelta), római kori és IX— X. századi leletek kerültek birtokunkba. A telep régészeti értéke megkívánja, hogy 1974 folyamán ezen a területen tervszerű feltárást folytassunk. Leletmentések : Vásárosfalu : bronzkori sír, — Hegykő : római téglasír, — Fertőrákos : Árpád-kori ház és kemencék, — Agfalván: kelta és római szórványleletek, Szárhalmi erdő: őskori sír és Sopron belterületén az útfelbontások és a kisebb építkezések területén. Terepbejárások: Ivánban, Egyházasfaluban és Sopronban a Katonai lövölde, a Kányaszurdok és a Tómalom-Vashegy környékén voltak. Néprajz A fertőszéplaki fűrészfogas település 5 épületből álló egységének kisajátítását (vásárlását) megkezdte a megyei tanács. Az OMF kötelezettséget vállalt az épületek helyreállítására. A múzeum feladata a házak és a gazdasági épületek berendezése. Ennek a tervnek a megvalósítását szolgálta a Fertő menti gyűjtés és a begyűjtött anyag egy részéből rendezett „festett bútorok kiállítása". A falumúzeumi részleg létrehozása jelentősen hozzájárul a Fertő-táj regionális fejlesztési tervének megvalósításához, egyben jó lehetőség kínálkozik arra is, hogy a 342
