Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)

csupán egy előállítás történt, de ezt a személyt is igazolás után szabadon bocsátották. Minthogy december elején váratlanul beköszöntött a fegyverszünet, átmenetileg a monarchia részéről megnyilvánult „belépési" szándékok is elvesztették aktualitásukat. így a háborúellenes megmozdulások az 1912-es esztendő utolsó hónapjában, valamint a következő év elején megritkultak, amiben persze helyi viszonylatban nem csekély része volt annak a belügyminiszteri utasításnak, amelyet Győr város és megye főispánja is kézhez kapott a további óvóintézkedésekkel kapcsolatban. Ez többek közt szigorúan elrendelte, hogy a karhatalmi szerveknek a jövőben mindennemű katonaellenes propaganda vagy szervezkedés megakadályozása érdekében a legnagyobb eréllyel kell fellépniük.

53 Ilyen előzmények után a munkásság helyi lapja igen pesszimisztikus hangon írt az újévi számának vezércikkében, annál is inkább, mivel a kormány már előre jelezte, hogy januárban a választójogi „reformjavaslat megtárgyalását" tűzi napirendjére. A Népakarat említett meditálása során többek közt a következőket adta olvasóinak tudomására: ,,A kapitalizmusnak a rendszere alatt senki se számítson boldogabb új esztendőre, mint amilyen a régi volt, mint amilyeneket már évről évre átélt és átszenvedett, mert a kapitalizmusnak a rendszere alatt még a lehetősége is ki van zárva annak, hogy az emberek boldogságban, nyugodtságban és megelégedésben éljenek. A kapitalisztikus rendszernek az igazságtalanság, a kizsákmányolás, az elnyomatás és a jogfosztás képezi az alapját, ... már pedig a boldogulásnak az előfeltétele a jog és a szabadság."

54 A kormányzat által előterjesztett reformjavaslat különben olyan elvi intézkedéseket és szűkítéseket tartalmazott, amelyek a szavazásra jogosultak rétegeit igen nagy mértékben korlátozták, illetve a választási lehetőségékből kizárták. Érthető, hogy ezek az újabb törvénysértések és méltánytalanságok az egész országban súlyos felháborodást keltettek, és ismét alkalmat nyújtottak az agitációs munka fokozására. — Győrött 1913. január 13-án tartott az SZDP helyi pártszervezete népgyűlést a Nádor szállóban, melyen még a rendőrhatósági jelentés szerint is szokatlanul sokan jelentek meg (kb. 800-an). Az első szónok, Rudas Sándor ismertette a népgyűlés célját és hangoztatta, hogy a választójogi törvényjavaslat napirendre tűzése miatt csatasorba kell állítani a munkásságot. Utána Feledi Károly újságszerkesztő szólt röviden a témához és kiemelte azt, hogy az új törvényjavaslat nemcsak a munkásságra sérelmes, hanem a polgárságot sem elégíti ki, éppen ezért közös erővel, a sikeres együttműködés alapján kell annak megváltoztatását kierőszakolni. A gyűlés tulajdonképpeni ünnepi szónoka Klárik Ferenc (a központ kiküldöttje) volt, akinek beszédével kapcsolatban dr. Angyal Armand főkapitány a következőket jelentette a főispánnak: „Klárik Ferenc párhuzamot vont a régi választójogi törvény és az új javaslat között. Szerinte a javaslat határozottan jogfosztást jelent a jelenlegi törvénnyel szemben is, pedig az is mindennek, csak liberálisnak nem mondható. Beszédében feltűnő sokat foglalkozott a földművelő néppel, a kisgazdákkal. — A törvényjavaslat egyes intézkedéseit különösen a földművelő nép szempontjából igen éles világításban ismertette és bírálta, ami arra enged következtetni, hogy a szociáldemokraták a földművelő népben segítőtársakat akarnak nyerni és csatasorba állítani a törvényjavaslat ellen."

55 53 Merényi L., i. m. Arrabona. 1963. évf. 342. 54 Na (1913) 1. sz. 55 GySmL:l Győr város rendőrkapitányságának iratai 281/1913. ki. 324