Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)
kasok bérmozgalma hatalmi kérdéssé fajult. A munkaadók készek voltak még a szinte hihetetlen magas órabéreket is megadni, de természetesen erélyesen ellene szegültek annak, hogy a kisarcolás mellett a munkások önkényeskedő hatalmi ténykedést gyakorolhassanak felettük." 21 A polgári sajtó persze ezúttal is eltúlozta a dolgokat, hiszen nem „hatalmi ténykedésekről", hanem a legjogosabb követelések teljesítéséről volt szó, s mivel a munkaadók — nem utolsósorban az Építőiparos Szövetség nyomására — a bérkérdések méltányos rendezésére nem voltak hajlandók (annak ellenére, hogy az említett szövetség idegenből hozott kb. 150 építőmunkást a félbemaradt építkezések befejezésére), a rendelkezésre álló adatok, források alapján annyi megállapítható, hogy még három hónap elmúltával sem vették fel a munkát a győri építőmunkások. Időközben azonban más esemény is felborzolta a kedélyeket. November elején tartotta ugyanis Győr város törvényhatósági bizottsága azt a közgyűlését, amely elsősorban a jövő évi költségvetést tárgyalta. A felszólalók közül Barsi József is szót kért, hogy kifejthesse véleményét a pártmozgalom elvi kérdéseivel, legfontosabb célkitűzéseivel, valamint a város helytelen gazdálkodásával kapcsolatban. Alig kezdett azonban Barsi József beszélni, máris figyelmeztette a főispán, hogy szorosan csak a napirendi ponttal foglalkozzék, mert a szociáldemokrácia ügyét — amióta a torony áll — ebben a teremben még nem tárgyalták. 22 A helyi pártszervezet persze nehezen tudta megemészteni ezt a minősíthetetlen eljárást. Éppen ezért november 19-re népgyűlést hívott össze a Nádor szállóba, hogy tiltakozását fejezze ki a történtek miatt. A hangulat rendkívül feszült volt, de különösebb rendzavarások nem fordultak elő. A programpontok keretében különben Pelcéder Ágoston budapesti kiküldött is tájékoztatást adott a politikai és nemzetközi helyzetről, úgyszintén az egyre fokozódó áremelkedésekről, amelyeknek meggátlása érdekében már a magántisztviselők is mozgalmat indítottak. 23 Ez a népgyűlés egyébként már egyik láncszeme volt annak az akciósorozatnak, amelyet az 191 l-es év vége felé, valamint a következő esztendő első hónapjaiban (gyűlések formájában) folytatott le a pártszervezet, a háborúellenes propaganda kiterjesztése, a háborús készülődések okainak megvilágítása és az imperializmus számos új jelenségének ismertetése céljából. 24 Az 1912 tavaszáig — minden bizonnyal Győrött is megtartott — munkásgyűlések programjára, lefolyására vonatkozólag (levéltári és egyéb dokumentumok hiányában) sajnos nem tudunk részletes adatokat feltárni, felsorakoztatni, de a polgári sajtó hangjából és abból a tényből, hogy május elseje előtt szigorú hangú, bizalmas utasítás érkezett a belügyminisztertől a főispánhoz, hogy a „népgyűlések, felvonulások, körmenetek vagy egyéb efféle tüntetések tárgyában kiadott korábbi rendeletet szigorúan és egész terjedelmében" fenn kell tartani, arra lehet következtetni, hogy ezek a rendezvények minden esetben gondot okoztak a rendészeti és közigazgatási hatóságoknak. 25 A Kiss János és társai által szabályszerűen kérelmezett munkaünnepi felvonulás és népgyűlés engedélyezését azonban így sem tagadhatta meg a helyi rendőrkapitányság. Az erről szóló je21 GyH (1911) 200. sz. 22 Na (1911) 45. sz. 23 Na (1911) 47. sz. 24 Mucsi F., A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenysége 1890 és 1918 között. Bp. 1972. 46. 25 GySmL:l Győr vármegye főispáni iratai 17/1912. biz. 312
