Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető csontvázas sírjai
Borostyán A nyolcadik sírból előkerült gyűrű analógiái az I— II. századba vezetnek. 77 . A TEMETŐ CSONTVÁZAS SÍRJAINAK DATÁLÁSA Az anyag áttekintése után nyilvánvalónak tűnik, hogy ez esetben nem késő római csontvázas rítusú temetőről van szó. A leletanyag analógiái az I— II. századi hamvasztásos temetőkben találhatók meg, többek között a kálváriái temető hamvasztásos sírjaiban is. Az anyagban szereplő olyan általános típusok is, mint a szürke, gömbszelet alakú tál, a térdfibula vagy a sima lemezes ládikaveretek, megtalálhatók már a II. századi anyagban is. A sírokból előkerült érmek (bár számuk nagyon kicsi) egyike sem későbbi Traianus uralkodásánál. Ha nem is fogadjuk el ezeket feltétlenül datáló értékűnek (tekintve, hogy közülük a legkorábbiak átfúrva semmiképpen sem voltak már forgalomban), feltűnő, hogy a 25 sír anyagában egyetlen negyedik századi pénz sem fordul elő, amely pedig igen gyakori késő római sírokban. Datálás szempontjából problematikusnak csak a 18. sír látszik, melyet anyaga alapján korhoz kötni nem tudunk, leginkább egészen késői (IV. sz. végi, V. századi?) meghatározásra hajlanánk. Tekintve azonban, hogy ennek a kornak a leletanyaga, kerámiája még teljességgel feldolgozatlan, határozottan nem tudunk állást foglalni ebben a kérdésben. A szórványanyagban is feltűnő többségben vannak a kora római tárgyak. Mindössze egy mécsesről (53.156.42.), egy bögréről, (53.156.11.) és egy hagymafejes fibuláról (53.156.71.) állíthatjuk, hogy semmiképpen sem sorolhatók az I— II. század leletanyagához, IV. századi darabok 78 . A temető érmei ma nincsenek a múzeum gyűjteményében. Méry leírása alapján az egész területen 5 db I. századi, 17 db II. századi, 6 db III. századi, 9 db IV. századi pénz került elő 79 . Megjegyzése szerint az A területen (főként csontvázas sírok előfordulási helye) és a B területen (ahol főként hamvasztásos sírok voltak) egyaránt Traianus és Hadrianus érmei a leggyakoribbak a sírokban 80 . Az I— II. századi pénzeknél általában jelzi, hogy milyen leletekkel kerülték elő — a temetkezési rítust nem mindig említi. A III. századi darabok mind az állomásépületek közeléből valók (B terület), azt azonban nem említi, hogy sírokból származnának. A IV. századi érmekről még ennyit sem mond. Az mindenesetre biztos, hogy az általa leírt csontvázas sírokban III— IV. századi pénzeket nem figyeltek meg. A temető csontvázas sírjait tehát a hamvasztásosakkal egykorúnak tartjuk, vagyis az I. század végétől a II. század végéig datáljuk 81 . 77 Sprincz E., Római borostyánkő gyűrűk a Nemzeti Múzeumban, FA IX (1957), 102., XIV. t. 1. — Mócsy A., AÉ 81 (1954), 168. — Plesnicar-Gec L., i. m. 405. sír: CX. tábla, leletszám hiányzik. 78 Még egy hagymafejes fibulát és egy késő római füles bögrét említ Lovas, de ezek elvesztek. 79 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973), 44. 80 Méry E., i. m. 32. 81 A temetőből előkerült és szórványleletként ismertetett néhány késő római tárgy és a pénzek tanúsága szerint egy-két IV. (esetleg III.) sz.-i temetkezéssel számolhatunk, ilyenek azonban a városban és annak környékén mindenütt előfordulnak, nem bizonyítanak a temető rendszeres és folyamatos késő római használata mellett. 29
