Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető csontvázas sírjai
kora római temetőkből is 61 . A fűrészesen fogazott szélű, kerek zárborítót a kálváriái temető hamvasztásos sírjaiból már ismerjük 62 . A kősír kis bronzlemez szelencéje hasonló lehetett az aquincumi Aranyhegyiárok temetőjében talált darabhoz, amelyet Korbuly Gy. ismertet 63 . Hasonlót mutat be Barkóczi Brigetióból késő római szarkofágból 64 . Profilált nyelű ZcanáZkánkhoz hasonlót a vasasi kora római temetőben talált Fülep F., ez utóbbi azonban ezüstből készült 65 . Kerek, ezüstözött tükrök kora római temetőkben elég gyakoriak 66 , négyszegletes bronztükreink analógiáit ljubljanai sírokban találjuk 67 . A fibulák közül a 4. sír térdfibulája kevéssé datáló értékű, Kovrig szerint (X. típus) a II— IV. sz.-ig használják 68 . Hasonlóképpen a II. sz. elején jelennek meg a trombitafejes fibulák az erős profilú ruhakapcsoló tűk változataként 69 . A nor-pannon szárnyas fibula már valamivel biztosabb datálást tesz lehetővé. Ez a típus területileg is jól elkülöníthető 70 , már az első században ismert, ezt a változatát csak a második század elején kezdik gyártani 71 . Ebben az időben főként a bennszülött viselethez köthető 72 . Szórványleletként szereplő hagymafejes fibulánk kifejezetten IV. századi forma. 73 Az egyéb ékszerek közül kiemelkedő szépségű darab a nielloberakásos lunula, mely azonban datálásra kevés támpontot nyújt 74 . Viszonylag korai típushoz sorolható a bronzbtiZZa, melynek használata legfeljebb Commodusig bizonyított 75 . Az omegacsat alkalmatlan a datálásra, korai forma, de még a negyedik században is viselik 76 . 61 Sz. Burger A., Arch. Ért. 93 (1966), 268., 25/9. e—1. ábra. Szombathely — Mócsy A., Arch. Ért. 81 (1954), 14. sír, 1. ábra. 62 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973), 30. 63 Korbuly Gy., Aquincum orvosi emlékei, Diss. Pann. I. 3. Budapest 1934. 25. 64 Barkóczi L., Négy későrómai sír Brigetióból, Komárom megyei Múzeumok Közleményei 1 (1968), 82. 65 Fülep F., JPMÉ 1958., 118., 6. ábra 5/34. 66 Ljubljana É-i temető — Plesnicar-Gec L., i. m., 727. sír: CLXVII. tábla 18., 963. sír: CXC. tábla 6. Szombathely, Hámán Kató utca — Mócsy A., Arch. Ért. 81 (1957), 2/4 és 10/4 lelet. — Lyukasztott szélű példányok ugyanitt: Ljubljana, 539. sír, CXXIV. tábla 1., 110. sír, XXIX. tábla 8. Szombathely, Hámán Kató utca 39/14. és 60/9. lelet. 67 Plesnicar-Gec L., i. m. 926. sír: CLXXXI. tábla 5., 656. sír: CLXI. tábla 10. 68 Kovrig I., Diss. Pann. II. 4. 20., IX. tábla 87.-hez hasonló. 69 Kovrig I., Diss. Pann. II. 4. 18., VIII. csoport. A carnuntumi tábori temetőben az I—II. századra tartják jellemzőnek, A. Betz—H. Kenner, RLiÖ XVIII (1937), 86. 70 Kovrig I., Diss. Pann. II. 4., 10. II. típus 12., különösen a Ny-i határszélen és Noricumban tartja gyakorinak. — Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete, Diss. Pann. II. 19., Budapest 1942. 16. A Ny-i határszélről, Fejér megyéből, Keszthelyről, Aquincumból, Győr és Ódörögdpuszta lelőhelyekről említi. 71 Fitz J., Az eraviscus női viselet, Arch. Ért. 84 (1957), 139. 72 Fitz J., i. m., Arch. Ért. 84 (1957), F. Petres É., A mányi eraviscus temető, FA XVII (1965), 88., 22. tábla 3—4., B. Vágó E., Kelten und Eraviskergräber von Nagyvenyim und Sárkeszi, Alba Regia I. (1960), 1. sír, 46., Brunner I., Kelta temetőrészlet a római korból Lovasberényben, Sz. Sz. IV (1936), 36. sköv. 73 Kovrig I., Diss. Pann. II. 4. 27. 74 Sellye I., Diss. Pann. II. 8. 8. 75 Ulbert G., Das römische Donau-Kastell Risstissen, Teil. I. Stuttgart, 1970. 179. II. sz. közepéig, Sellye I., Diss. Pann. II. 8. XV. t. 1—3. Zugmantel táborából (ORL 8. 91. o.) Antoninus Pius és Commodus korára datáltakat említ. 76 Radnóti A., AH XXXVI (1957) 456., LXVIII. 20. Sz. Burger A., Késő római sírok Halimbán, FA XIX (1968) 87. — a Licinius-éremmel datált 11. sírból is előkerült. ZV.
