Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
tási jogait. 28 A megye tisztviselői kara és a liberális nemesség ettől kezdve az alkotmányos harc útjára lépett, szorgalmasan gyűjtötte az udvar, a főváros és a megyék híreit, nem egy esetben önálló akciókba kezdett. A sok jogász értelmiségi és jogot tanult nemes 29 ismét elővette a már porosodó 1847—48. évi törvénykönyvet, és elemző vitákba kezdett a sajtóban, a kávéházakban és a különböző egyletekben. A lelkesedés cselekvéssel párosult Dessewffy Emil gróf felhívásával. Az Akadémia új épületének anyagi alapjához Győr négy év alatt egyenlő részletekben fizetendő 2OO0 forintot ajánlott fel, Balogh Kálmán felhívására magánadakozásból 225 forint gyűlt össze már az első napon. 30 S hogy ez a felhívás mennyire felhangolta a konzervatívoktól a radikálisokig a társadalmi erőket, mutatja, hogy az akadémiai alaphoz Simor János 309- megyéspüspök például 5ÖO0 forintot, dr. Kovács Pál pedig egy „zene és szavalati estély" bevételét ajánlotta fel. 1860 tavaszán tehát Győr megyében az alkotmányos jogokra ráébredt békés politikai kibontakozás és gazdasági fejlődés jelei tapasztalhatók. A döblingi hír A biztató politikai helyzet és a húsvéti ünnepségek, vigadalmak után a döbbenet erejével hatott Győrött a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István halálhíre. A gyász hangulatát nemcsak az államférfinak kijáró tiszteletadás mélyítette el, hanem a Széchenyi család győri kapcsolatai és kultusza is. A 17. század második felében Győrött élt Széchényi György püspök és Széchenyi István nevelt fia, gróf Zichy Ottó, aki 1848-ban a győri nemzetőrök őrnagya volt, közvetlen kapcsolatba hozták a várost a Széchenyi családdal. Az első nyilatkozatok és részvétnyilvánítások a nagy hazafi „pótolhatatlan és megmérhetetlen veszteségét" hangsúlyozták 31 . Az olvasóegylet küldöttséggel képviseltette magát a cenki temetésen, és tiszteletbeli tagjának választotta Széchenyi Istvánt. A cenki temetésen — az említett egyleti küldöttségen kívül — valószínű Zichy Ottó és családja is részt vett, bár erre vonatkozóan adatot nem találtam, Győr megyében a templomi gyászünnepségek jelentették a Széchenyi iránti kegyelet sajátos formáit. A falvak ünnepségein a győri egyletek küldöttségei vettek részt, amelyeken alkalmat találtak arra, hogy Széchenyi munkásságát méltassák, lelkesítsenek a nemzeti érdekek védelmére. A temetés lezajlása után Széchenyi személye hamarosan a nemzeti mozgalom középpontjába került, politikai pályája nemcsak példaképpé nőtt, hanem döntő lökést adott egy harcosabb, elszántabb alkotmányjogi küzdelemnek. A győri események ettől az időtől kezdve már nemcsak alkotmányos küzdelmet jeleztek. Mind gyakorib28 A nemzeti érdekek felé fordulásban az is közrejátszott, hogy ekkor érte a várost Széchenyi I. halálának első megdöbbentő híre. 29 Nem szabad elfelejteni, hogy 1849-ig Győrött jogi és bölcseleti karokkal működő akadémia volt. Az akadémián végzett jogászok közül sokan Győrött maradtak, mert a szellemi, gazdasági és közigazgatási központ sok munkalehetőséget nyújtott. 30 GyK 1860 január—februári számai. 30a Simor János 1857—1867 között volt Győr megyéspüspöke, ahol aktív egyházszervező és kulturális tevékenységet fejtett ki. Győrött papnevelőt, kisdedóvodákat, kórházat. Sopronban lánynevelő intézetet létesített. Nagy szerepe volt az iskolaügy továbbfejlesztésében, és jó mecénásnak mutatkozott a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek anyagi alapjának biztosításában. 31 GyK 1860. április 29. 35. sz. 139. 18< 275
