Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között

nye az újratoborzásnak. Jellemző, hogy az 1859. augusztus 15-én érkezett elismerés

10 nem a katonának elszegődöttek létszáma miatt íródott, hanem a „hámos lovaknak a es. kir. hadsereghezi állítása" miatt. Furcsa helyzet alakult ki Győrött a „rendkívüli harczi események által okozott államköltségekhez" való hozzájárulás kérdésében.

11 A lapok hírül adták, hogy egyes városok, községek és egyletek mennyi pénzt ajánlottak fel a háború anyagi terheihez. A készpénzt fizetőket feltüntető felsorolásban nem szerepelt Győr. A listáról való lemaradás oka persze nem a hozzájárulás megtagadása volt, hanem a Győrt szinte állandóan nyomasztó — s egyben mindig politikai bélyeget hagyó — beszállásolási kötelezettség. A városi tanács sietett is tudtára adni ezt a sajtón keresztül az ország közvéleményének, hivatkozva a beszállásolási hivatal adataira, amely szerint a tisztek, közvitézek és a lovak beszállásolási költségei 26 332 ausztriai értékű forintra rúgtak, amely összeg naponként 6—700 forinttal „folyvást nő".

12 Ezt az ingadozó magatartást tovább mélyítette, s egyben a krízishez is vitte a gazdasági bajok fokozatos felülkerekedése. A város kereskedelmi tőkéjét alaposan megingatta az osztrák Arstein—Eskeles-bankházzal való üzleti kapcsolat összeomlása, mert az említett bankház a háború kezdetén azonnal megbukott.

13 Az osztrák seregek vereségei miatt a gabonaüzletek is megcsappantak: késedelem, szállítási kiesés, az igények csökkenése, pangás következett be. Ez a helyzet okozta az évtized során virágzó gabonakereskedelem első mélyebb válságát Győrött. A város a kereskedő polgárság és az iparosság tőkéjét sokszor igénybe vette a beszállásolt katonaság költségeinek a fedezésére. A háború hónapjai alatt a politikai vezető réteg magatartásában voltak udvarhű megnyilvánulások. Az osztrák érdek támogatása a konzervatív nemesség és a kereskedő burzsoázia körében bizonyos mértékben „hazafias tettnek" számított. A front hírei, a sajtó bátor magatartása, a napszámosok és a mesterlegények nyílt, olykor lázadó megnyilvánulásai, s legvégül a háború okozta gazdasági válság, a magántőke megingása a háború végére „józanítólag" hatottak, lassan a hazai helyzet és a magyar nemzeti érdek felé fordították a város politikai közvéleményének figyelmét. Bécs gazdasági partner, gabona- és marhafelvevő erejének megingása és katonai sikertelensége eléggé gyorsan kialakuló Habsburg-ellenességet teremtett a városban. A liberális nemesség közben nagy figyelemmel elemezte az eseményeket Győr környéki birtokán, véleménye az itáliai háború kérdésében elutasító volt. Az eszmélés jelei Az uralkodó 1859. augusztus 22-én menesztette a birodalom gyűlölt belügyminiszterét, Bach Sándort. A magyar társadalmi közvéleménynek jól hangzó hírt összefüggésbe hozták Győrött azonnal az önkényuralom módszerekben történő változtatásának császári tervével. A leiratból azonban csak a minisztercsere aktusa volt kiolvasható, ezért a politikai aktivizálódás lassan, óvatosan és körültekintően ment végbe. 10 GySmL:l Megyehatósági elnöki iratok 4034/1859. 11 GyK 1859. június 12. 47. sz. 187. 12 A 26 332 forint szállásolási költség 635 cs. k. tiszt, 690 különféle katonai ranggal bíró egyén, 57 576 közvitéz és 33 428 ló szállásolásának biztosításából alakult ki. 13 Bay F., i. m. 28. 271