Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
jött a magyar ruha viselete. Újjáalakult az olvasóegylet 1 , megkezdte működését a kereskedelmi kaszinó, a Győri Lloyd jogelődje is 2 . Üj lendülettel indult a dalárda szervezése, amely az értelmiségi elemeket és a diákságot mozgósította. Ismét virágzásnak indult a város haladó hagyományokra épített színházi élete. A lelkes elismerés és a művészetre érzékeny bírálat egyaránt jellemző volt a magyar színtársulatok győri szerepléseire. A városban ugyanekkor működő német színtársulatot a lakosság bojkottálta. A Győri Közlöny című lap már beindulásának kezdetén, 1857. október 1-én a hazai gazdasági-kereskedelmi és kulturálisművészeti közéletiséget vallotta politikai céljának. A Bach-korszak utolsó éveiben vállalta a nemzeti érzés ébresztésének és fenntartásának minden veszélyét, amiért a Soproni Helytartósági Osztály többször kifogást emelt Dorner Ede megyefőnöknél. A Főkormányzósághoz beérkező politikai információk arra utaltak, hogy a soproni kerületben — melyhez Győr is tartozott — Kossuth neve mozgósító hatású, s a városi alsóbb rétegek mozgolódásait a falvak is segítenék 3 . A győri gabonát rakó napszámosokat létérdekeikért folytatott harc, a bérüket leszorító győri kereskedő burzsoázia elleni védekezés és szervezkedés kötötte le. 4 A többnyire idegen nemzetiségű napszámosok mozgalmai valójában később sem váltak a nemzeti törekvések teljes jogú részévé, inkább az idegen hatalom és az azt megszemélyesítő császári katonaság elleni ösztönös fellépés jellemezte a népi mozgalom politikai irányultságát. A magyar városfejlődés páratlanul dinamikus útján járó Győrt meglátogatta 1858. augusztus 30-án Albrecht főherceg. A Püspökvárban tartott fogadáson tapasztalhatta, hogy Győrött már nemcsak a gabonarakó napszámos és a kemény győrszigeti paraszt vált ellenségévé az abszolutizmusnak, hanem mindenekelőtt a középnemesség és az értelmiség, a mögéjük felsorakozó diákság, valamint az iparos-kereskedő polgárság is. Klimisch József polgármester a város közigazgatási státusa miatt panaszkodott, mivel a korábban szabad királyi városi jogokat élvező Győrt áz önkényuralom a megyefőnök hatáskörébe utalta. Dorner Ede megyefőnök pedig arról tett említést, hogy a passzivitással védekező városi, de főképpen megyei tisztikar 1856 után már többször szót emelt az önkény ellen. 5 Az alkotmányjogi küzdelem teljesebb kibontakozására azonban még várni kellett. 1 Borovszky S., Magyarország vármegyéi (Bp. 1910.) 399. Az olvasó egylet 1856-ban 178 tagot számlált. Tagjai a liberális nemesség iskolázott rétegeiből és a polgári radikálisok közül kerültek ki (az utóbbi a többség). — Érzékenyen érintette az egylet munkáját, hogy 1849-ben elvesztette könyvtárának legértékesebb köteteit. 2 Bay F., A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856—1936. (Győr, 1942.) 16. A Soproni Helytartósági Osztály 1856-ban, immár harmadszori kérésre engedélyezte a kereskedelmi kaszinó létrehozását. 3 Lukács L., Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849—67. (Bp. 1955.) 159. 4 Vörös K., Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért. Arrabona 7 (1966.) 473. A győri Duna-parton hatalmas munka folyt. 1856-ban a Pesten áthaladó 1096 vontatóhajóból 582 felúszott Győrig. A 6 406 350 mérő gabonából Pesten 1 907 469 mérőt, Győrött 4 408 373 mérőt raktak ki. 5 GySmL:l Megyefőnöki közigazgatási iratok 1077/1863. és Lengyel A., A Bachknrszakban (Várostörténeti tanulmányok 1971.) 317. 269
