Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Szabadhegy)

tában folytatódik tovább. A Győrhöz közel eső enyhe magaslat már a római időkben is lakott hely volt, és lakói valószínűleg már szőlőműveléssel foglalkoztak akkor is.

5 Győr városnak e kerülete a XVIII. században kezd jobban benépesülni. A század második felében a szőlők és földek helyén már községi jellegű települést találunk állandó lakosokkal. Fejlődése azonban még Győrhöz csatolása után is — a város többi kerületéhez viszonyítva — lassúbb ütemű. Ekkor — egy 1789ben kiadott kéziratos térkép szerint — a Veszprémi út mellett még csak 8, a mai József Attila úton a domb lábánál 17, az erre merőleges domboldalon felfelé futó utcák közül a nyugatin 9, a másikon 7 ház volt. A két utóbbi utcában a házak két-két sorban épültek, a főutcában (a mai József Attila úton) és a veszprémi országút mentén azonban csak egy-egy sorban.

6 A XIX. század elején is változatlanul gyér Szabadhegy népessége, és a település szinte valószínűtlen távolságbán van még Győrtől. Látszólag azt mutatja, hogy a városrész nem is törekszik a várossal kapcsolatba jutni. Főutcája azonban már párhuzamosan fut a Belváros főútvonalával (a mai Tanácsköztársaság úttal) a kis magaslat lábánál, pontosan követve annak irányát mintegy mutatva a földrajzi tényezők meghatározó szerepét a települések kialakulásában. Más szóval a látszat ellenére ilyen irányban haladva tudott csak kapcsolatba kerülni a várossal.

7 A XX. század elején az egyre épülő gyárak közelsége Szabadhegyet is nagyobb fejlődésre ösztönzi. Elsősorban a Veszprémi út (a mai Vörös Hadsereg útja) mentén épülnek új házak, és ezek csakhamar elérik Nádorváros kifelé nyúló települését. Ezenkívül a mai József Attila út is bocsátott ki magából a közepe táján észak felé utcákat (Gábor Áron, Vak Bottyán, Somogyi Imre stb.), amelyek már szintén elérik Szabadhegy északi határát, a győr—szombathelyi vasútvonalat. Szabadhegy első lakói minden valószínűség szerint szőlőmunkások voltak. Később a lakosság az őstermelés és földművelés más ágaival is foglalkozott. A századfordulótól kezdve pedig, amikor már Győrött jelentős a gyáripar, a városnak ebben a kerületében is nőtt az ipari munkások és a napszámosok száma. Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint a mai Szabadhegy egész lakosságának a száma, tehát Rismegyerrel együtt, 8071 fő volt. Ez Győr város népességének mindössze 8,1%-a. Szabadhegy, illetve Kismegyer történetével kapcsolatban meg kell emlékeznünk a császári hadsereg és a magyar nemesi felkelők Napóleon seregeivel szembeni vesztes csatájáról. 1809. június 14-én zajlott le a véres ütközet, és másnap már a győztes haderő zár alá vette Győr várát, amely nyolcnapi ostrom után megadta magát. Itt említjük meg a mai Szőlős és Mohács utcák sarkán, egy kis dombon álló kápolnát, amelyet temető vesz körül. Ennek helyén a XVII. század elején Győr védelmére Tarisznyavár nevű erősség épült. A várban lovas előőrsök tartózkodtak, de háztartásuk a várban nem volt. Tarisznyában vitték magukkal az ennivalót bizonyos meghatározott időre. A lovasoknak az volt a feladatuk, hogy kémleljék az ellenséget, és közeledésüket azonnal jelentsék.

8 A vár pusztulásá5 Borbíró V.—Valló I., Győr városépítés-története. (Budapest, 1956) 79. 6 Hammer Gy., Győr, Városföldrajzi tanulmány. (Győr, 1936) 46. 7 Hammer Gy., i. m. 53. 8 Kerekes S., Győr-Moson-Pozsony vármegye. (Budapest, 1929) 350. 244