Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Szabadhegy)

GYŐR UTCÁI ÉS TEREI (Szabadhegy) Győr város déli határait hosszú évszázadokon át — már az Árpádok alatt is — két kisebb népességű település, két kisközség zárta le. Az egyik Szabadhegy őse, a másik Kismegyeré. Szabadhegy első neve Szent-Mihály volt. A honfoglalás utáni időben, a XII. században többször Szőlős néven fordul elő okmányainkban. Királyi birtok és szőlőművesek, királyi vincellérek lakták. Egyik 12i21-ből származó oklevelünkben már önálló községként szerepel. Később a település a győri püspökség kezébe kerül, és még a XVI. század elején is a püspöki birtokok között találjuk. A falu neve ekkor Szabadi. A Szabadhegy elnevezést csak a XVII. század vége óta vette fel.

1 A másik település Kismegy er. Az első neve a XIII. századi oklevelekben Merena alakban tűnik fel annak ellenére, hogy nevét a Megyer törzsről kaphatta. Egy határ villongással kapcsolatban Félkert néven is szerepel, de a XVI. században ismét Megyer. Szabadhegyhez hasonlóan eredetileg királyi birtok volt és vincellérek lakták. IV. Béla azonban — 1252-ben — a vincelléreket az általa alapított thuróci prépostságnak adományozta. Győr ostromai alatt — Szabadheggyel együtt — elpusztult, de a következő században ismét benépesült.

2 Szabadhegyet a XVIII. század végén, Kismegyert pedig 1954-ben csatolták Győrhöz. Ma Szabadhegy néven együtt képezik Győr város IV. körzetét.

3 Szabadhegyet általában a város körzetei határolják. Északról Nádorváros, keletről Győr-Szentiván, nyugatról pedig Győr-Ménfőcsanak. Egyedül dél felől övezi idegen terület, Töltéstava. A mai Szabadhegyen belül Kismegyer a Sági út és a mai Külső Veszprémi út, illetve a győr—veszprémi vasútvonal közötti területen helyezkedett el. Szabadhegy keletkezését elsősorban fekvésének köszönheti. A Rába ősi medrének változásai ugyanis Győr területét is mocsaras, lápos vidékké változtatták. Egyedül a Duna és a Rába jobb partján húzódó dombsor és a mai Nádorváros területén keletkezett folyami terasz, és ebből az ősi Rába-medrek egyikével elválasztott dombhát, a mai Szabadhegy területe emelkedett ki.

4 Szabadhegy tehát azon a magas teraszon épült, amely enyhe emelkedéssel a Sokorói domb vonula* Korábbi adatközlés, az Arrabona 9. (1967), 10. (1968), 11. (1969), 13. (1971), 14. (1972) számában jelent meg. 1 Lengyel A., Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében (1000—1711) Győr, 1944/102. 2 Lengyel A, A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése. Arrabona (Győr, 1964) 25. 3 Kismegyert és Likócsot 1952-ben vonták össze Győrrel. 1117—6/1952. BM. 4 Jenéi F.—Koppány, Győr. Magyar Műemlékek. (Budapest, 1964) 5. 16* 243