Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Salamon N.: Lyka Károly és a győri képzőművészet

LYKA KÁROLY ÉS A GYŐRI KÉPZŐMŰVÉSZET A magyar képzőművészeti élet elmúlt háromnegyed századában kiemelkedő szerep jutott Lyka Károlynak. A lelkiismeretes kritikus, alapos történetíró és rokonszenves nevelő 1965-ben lezárult pályájának értékelése, eltekintve a nekrológok udvarias búcsúzó soraitól, várat magára. Különösen fontos lenne a két világháború közötti évtizedekben végzett munkálkodásának mérlegelése. Ezen időszakban főiskolai tanárként nevelte a felnövekvő művésznemzedéket. Tevékeny szerepet játszott a Szinyei Társaság életének irányításában. Számtalan írásában — rövidebb-hosszabb tanulmányban, kritikában — élő, eleven tényezőként befolyásolta a hivatalos művészetpolitika keretei között, olykor ellenére is a művészeti közéletet. Dolgozatomban adalékokat kívánok nyújtani a kitűnő művészeti közíró arcélének megrajzolásához. Levelek, cikkek, jegyzőkönyvi adatok segítségével azt az alkalomszerű, de mégis jelentős kapcsolatot szeretném bemutatni, amely Lyka Károly érdeklődését dokumentálja Győr nehéz vajúdással születő képzőművészeti élete iránt. Munkám születését nagyban elősegítette az a tény, hogy Győri Gallyas Frigyes festőművész a Xántus János Múzeumnak adta át azt az évtizedeken át őrzött irattári anyagot, amely lehetővé teszi majd a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat tevékenységének, szerepének, jelentőségének tisztázását, történetének feldolgozását.

1 A több száz darabból álló anyagban találtam néhány Lyka Károly-levelet és több utalást, adatot a közelebbi kapcsolatokra. Ezen a nyomon indulva kirajzolódott az a kép, amelyet a továbbiakban bemutatok. * * * A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat a még román megszállás alatt levő városban alakult meg 1919. szeptember 28-án.

2 Az alakulást eldöntő közgyűlést a városháza dísztermében Farkas Mátyás polgármester hívta egybe. Ez idő tájt gomba módjára szaporodtak országszerte a művészetpártoló társaságok. „Mindezeknek az egyesületeknek, kivált a vidékieknek, egyik fontos célja volt egymás közelébe hozni művészeket és közönséget."

3 A sok huzavonával elkészített alapszabály tanúsága szerint a győri társulat is efféle feladatra 1 XJM KA 255—74. — KA 792 — 74. 2 XJM KA 256—74. 3 Lyka K., Festészetünk a két világháború között Budapest (1956) 30. o. 201