Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Szőke B. M.: Leletmentő ásatás az ún. Teleki-laktanya udvarán

zépkori cserepek már rómaival összekeveredve kerültek a feltöltésbe, tehát az eredeti lelőhelyen is közeli rétegeket alkottak. A Széchenyi téri ásatások során kitűnt, hogy ez sem lehet specifikus elhatároló, mivel itt a késő római és középkori rétegek között alig lehetett megállapítani a réteghatárt.

64 Mint Győr térképei mutatják, a várfalak mögötti terület feltöltése sem egyszerre készült el: a bástyák feltöltésekor az összekötő falak mögött még nem volt földhányás.

65 Hordhattak ezek mögé más helyről is földet, melyek közelebb voltak: mint Szent Domonkos-falva egykori területéről, vagy a gyárvárosi víztorony környékéről.

66 Végleges döntést azonban csak talajtani vizsgálatokkal együtt hozhatunk. Szőke Béla Miklós 64 Gabler D. szíves szóbeli közlése. 65 Gazdag L., Győr város térképei, Arrabona 7. (1965) 297—328. 66 Szt. Domonkos-falvát királyaink még a 12. sz.-ban a Héderváry családnak adományozták, tehát ekkor már településnek kellett itt lennie. (Jenéi F., i. m. 122.) Kiterjedésének határai: délre a veszprémi országút, északra Káptalan-Győr (uo. 122.). Tudjuk, hogy a vár déli frontja előtt húzódó várárok sok római emléket a felszínre hozott, a canabae tehát a középkorban fallal körülvett városnál nagyobb kiterjedésű volt, s elképzelhető, hogy egy része a későbbi Szt. Domonkon-falva területéig elnyúlt [L. Állami Áruháznál előkerült római fal, nagyszámú házi kerámia — Gabler D., Győr a rómaiak korában. Győr várostörténeti tanulmányok (1971) 27.], létrejöhettek tehát a Likócson feltételezett viszonyokkal teljesen egyező feltételek itt is. Úgyszintén elnyúlt a víztorony környékéig a canabae, s nagyszámú római sír is előkerült itt (Gabier D., i. m. 35.) ugyanakkor Árpád kori telepnyomok, bogrács- és edénytöredék került elő még egy 1968-as leletmentő ásatáson is. [Uzsoki A., A győri Újszállások régészeti lelőhely kutatástörténete, Arrabona 10. (1968) 18.] 7* 99