Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)
magját, — Sopronban a Bozó Pál vezette tiszti csoportosulás és a honvéd főreáliskola növedékeiből szervezett ellenforradalmár csoport. 5 A hatalom megragadására azonban nagyobb erőkre volt szükség, ezért megkezdték a karhatalom létszámának felduzzasztását. 6 Nagy lépés volt e téren a románok elől „vitézül megfutott" székely hadosztály egységeinek beosztása a helyi katonai kötelékbe 7 , a helyi terrorszervezet kiépítéséhez azonban helyi ellenforradalmárokra is szükség volt. Az ellenforradalmár csoportok önkéntes csatlakozása mellett 8 a megyei karhatalmi századba toborzás 9 és a községekre kivetett katonaküldés alapján állították elő ezt az erőt. 10 A Bozó Pál ezredes 1919. augusztus 194 jelentésében szereplő összeállítás szerint a megyei karhatalmi századba addig a következő erőket küldték: Sopron város 16 tiszt, 110 katona Soproni járás 4 tiszt, 48 katona Csornai járás 5 tiszt, 85 katona Felsőpulyai járás — tiszt, 46 katona Kapuvári járás 6 tiszt, 84 katona Csepregi járás 3 tiszt, 46 katona Kismartoni járás — tiszt, 42 katona Nagymartom járás — tiszt, 3 katona összesen : 34 tiszt, 404 katona 11 Nem nagy lelkesedéssel mehettek a kijelölt fiatalok Bozó alakulatába, mert a fenti jelentésben panaszkodik, hogy egyes jegyzők a legényeket csendőrökkel szedetik össze és így küldik fegyver alá, így megbízhatatlanok is kerülnek a karhatalomba. Felvilágosító munkát — és ebben a megye papságának segít5 A honvéd főreáliskola ellenforradalmi csapatának létszáma: 150, vezetője Kiss Ernő őrnagy, L.: Péterffy K., A soproni m. kir. honvéd főreáliskola története. S. 1922. 100—101. o. Svm (1919) VIII. 10. A katonai szervezet kiépítésére 1. Bozó Pál: A soproni ellenforradalmi szervezkedés. Kézirat. HL. 2100., Mayer G., A vörös dúlás nálunk. S (1919), Fogarassy L., A Nyugat-magyarországi kérdés katonai története. I. SSz (1971) — Augusztus közepétől Prónay csoportja is itt tevékenykedett. L. erre: Prónay naplója. 6 A hatalom megragadásáról, a hatalomért folyó harcról 1. említett cikkünket, itt csak a terrorszervezet kiépítését érintjük vázlatosan. 7 Svm (1919) VIII. 17., Primpüius: A székely hadosztály és a székely nemzeti tanács. Üj ÍM. Szle (1920) II. k. 272—281. o., Kóréh E., Erdélyért. A székely hadosztály és dandár története. II. k. Bp. é. n. — Sopron környékén a 2. Székely dandár állomásozott, törzse — amíg megtűrték a garázda tiszteket ott — a Pannónia szállóban, legénységének nagy része a sopronnyéki volt hadifogolytáborban volt elszállásolva. GySmL:2. 8515/1919 rk. 8 A bányász főiskola Suhajda csoportja, 1.: Missuray Krug L., Tüzek a végeken. S (1930) Tóth. 1—2. o. 9 Pl. Mihályiban katonatiszti propaganda különítmény járt. GySmL:2. Mihályi község jkve., A főiskolások segítségére 1.: Missuray: i. m. 27—28. o., A hadsereg felszerelését, anyagi alapjait is úgy koldulták össze, a vagyonosabb polgárok ajándékozása és egyéb gyűjtőakciók révén. L. pl. a soproni polgármester kimutatása a felszereléseket gyártó soproni cégekről. GySmL:2. 22324/1919. polgm., Lehár Budapestre való bevonulása után táviratban köszönte meg Sopron megyének a segítséget, az anyagi áldozatokat. 10 Pl. Csorna község újonnan összeült képviselőtestületének első ülése kéthetes váltásokkal 10—10 katona küldését határozta el. GySmL:2. Csorna jkv. 1919. VIII. 28. 11 GySmL:2. 12394/1919. alisp. 301
