Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai
Horpasztott poharak az egész római korban általánosak. Általában a zömökebb, vörös színű, esetleg agyagszemdísszel ellátott példányokat szokás korainak tartani és a nyúlánkabb, nagyobb méretű, szürke színűeket későrómainak. Ügy látszik azonban, hogy ez alól nem a mi edényeink képeznek csak kivételt, ugyanis az aquincumi gázgyári fazekasműhely első periódusában (zárul a II. sz. 3. évtizedével, de legkésőbb a markomann háborúkkal) is gyártották a nagyméretű, szürke típust 65 , Schörgendorfer is a II. sz.-ra datál egy ilyen példányt. 66 A kálváriáihoz nagyon hasonló oroszvári II. temető (az I. sz. második felére, II. sz.-ra datálják) mellékletei között a vörös festésű, agyagszemdíszes és a miénkkel egyező sötétszürke horpasztott pohár egyaránt szerepel. 67 Kétfülű korsók. Az 1. sz. edény kifejezetten korai forma. Felületdíszítése a sigillatára emlékeztető fényes vörös festés is a korai keltezést támogatja. Hasonló darabot Aquincumból az I. sz. végéről, II. sz. elejéről ismerünk. 68 Másik kétfülű korsónk pontos mását nem találtuk, jellegükben hasonló edényeket Bonis É. a déli területekről említ. 69 Hosszabb nyakú változatait a III. sz. első harmadában elpusztult aquincumi Schütz-műhelyben is gyártották. 70 Egyfülű korsók. Nyers színű, jól iszapolt agyagú korsóink datálásra alig adnak lehetőséget. Ezeket úgy szokás számon tartani, hogy a legkorábbi típus a lapított testű (3—6.), ezt fokozatosan a gömbhasú (7—8.), majd az ovális testű forma szorítja ki. 71 Hamvasztásos sírjainkban a megnyúlt változat fordul elő leggyakrabban, különböző méretekben, más-más peremképzéssel, fülelhelyezéssel. Az edényfelület díszítése a sávos vörös festés és a fogasdísz alkalmazása a II. sz.-ra utal. A 12. sz. korsó pontos mása a gázgyári fazekastelep első periódusából ismert. 72 A 13. sz.-hoz hasonló darabok a szombathelyi Hámán Kató utcai temető anyagában gyakoriak, Vespasianus-, Domitianus-, Nerva- és Hadrianus-érmekkel datált sírokból ismerjük őket. 73 A töredékes, 16. sz. korsóhoz hasonló, tölcséres peremű, sávos festésű edényt Póczy K. a II. sz.-ra datálja. 74 A 17. sz. sávos festésű, fogasdíszes példány analógiáját Intercisából ismerjük — fogasdísz nélkül. Szintén II. sz.-i. 75 Kiöntős kancsók, korsók. Kis méretű kiöntős kancsóink formája különböző nagyságú edényeken (9,2 cm-től 18 cm magasságig) Aquincumban és Szombathe65 Póczy K., AAH 1956, i. m. VII. tábla 14—18. 66 A. Schörgendorfer, Keramik, i. m. katalógusszám 261. 67 M. Pichlerová, Rimske pohrebisko LI. v Rusovciach, AR XXIV (1972), 52. sköv., I. tábla 9., II. tábla 8. 68 Póczy K., AAH 1956, i. m. IV. tábla 11. Katonai szertár melletti műhely anyagából, ép példány, pereme hengeres. 69 Bonis Ê., Edényművesség, i. m. 230—231, XXXI. tábla 1. 70 Póczy K., AAH 1956, i. m. 116—.117., X. tábla 1—5. 71 Mi inkább úgy gondoljuk, hogy az alaki differenciák a rendeltetésből fakadnak, valamint az egyes területek eltérő fazekashagyományából, hisz feltehetőleg helyben gyártott edényekről van szó. 72 Póczy K., AAH 1956, i. m. 8. ábra 4. Bónis inkább a II. századra tartja jellemzőnek (Bónis É., Edényművesség, i. m. XXIX. tábla 1.), Schörgendorfer a II— III. századra datálja (A. Schörgendorfer, Keramik, i. m. katalógusszám 464, 53.). 73 Mócsy A., AÉ 1954, i. m. 186., Bónis É., Edényművesség, i. m. XXVI. tábla 11. 74 Póczy K., Festett állatalakos edények Aquincumban, AÉ 79 (1952), 99. sköv. 2. ábra 35., papföldi szemétgödörből. 75 Sz. Póczy K., Keramik, Intercisa II. AH XXXVI. (1957), 58., 1949. évi ásatás 32. hamvasztásos sír.
