Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)
világosítsák fel tagjaikat, hogy velük szemben is milyen igényeket, szociális kötelezettségéket támaszt a fejlődő gazdasági és társadalmi élet. 42 A mozgalmi élet helyi lanyhulásában — bár országszerte hasonló jelenségek voltak észlelhetők — természetesen olyan okok is közrejátszottak, hogy a pártszervezet egyes vezetői (különösen a Győrből eltávozott Tatay Gyula titkár és Barsi József) között személyi ellentétek támadtak, de része volt ebben az újból erősödő gazdasági válságnak is, amely jelentős munkanélküliséget vont maga után (hiszen a győri Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatósága is éppen ebben a periódusban adott hírt évi jelentésében arról, hogy munkahiány miatt apasztani kellett a munkások létszámát 43 ), valamint annak a ténynek, hogy a koalíciós kormány nép- és munkásellenes politikája ekkor már a legdrasztikusabb eszközöket alkalmazta a megmozdulások elfojtására. Példa erre a fővárosban megszervezett október 8-i tüntetés, melynek törvényszéki tárgyalása során hárman 10, hatan 8 és ketten 6 havi börtönbüntetést kaptak. Az ítélet indokolásában többek közt az alábbiakat találjuk: „A bíróság a lezajlott tüntetést nem tekintette a választói jog érdekében lefolyt tüntetésnek, mert a tüntető csoport fegyverekkel és botokkal volt felszerelve, és így a tüntetés célja nem volt politikai jellegű, hanem a rendőrség ellen irányuló agresszív természetű." A Népszava ezzel kapcsolatosan kifejtette a maga véleményét, amelynek az volt a lényege, hogy a békésnek induló tüntetést maga a rendőrség formálta át szándékosan erőszakos jellegű megmozdulássá. „Nagyon valószínű — írta a lap — hogy a vasbotok és a revolverek a rendőrség raktárában termettek, és hogy ezeket spiclik és beugratok osztották szét a tüntetők közé vegyült embereik között. Annál valószínűbb ez, mert bebizonyult az is, hogy polgári ruhába öltöztetett rendőrök jogtűt (gomblyukban viselt választójogi jelvényt) viselve, vegyültek a tüntetők közé és azokat elvtárs megszólítással vezették félre." 44 1909. október elején plakátok jelentek meg a város házfalain, amelyek nagy betűkkel hirdették, hogy néhány hét múlva Győrött is megkezdi működését egy munkásgimnázium. A kezdeményező lépéséket tulajdonképpen az Uránia Magyar Tudományos Egyesület tette meg 1907-ben, de Győr város tanácsa húzta-halasztotta az ügy érdemi intézését arra való hivatkozással, hogy nem rendelkezik megfelelő helyiségekkel. Végül is a Kautz Gusztáv utcai polgári fiúiskola tanári kara határozta el öntevékenyen, hogy biztosítja a továbbképzés lehetőségeit. A tanítás díjtalan volt, és felvételre jelentkezhettek mindazok a munkások, akik elvégezték az elemi népiskola 4. osztályát. A hirdetmények a három téli félévre tervezett tanfolyam rendeltetését is megjelölték: cél az, hogy azok a tanulni vágyó munkások, akik gyermekkorukban a kedvezőtlen körülmények miatt nem részesülhettek megfelelő iskoláztatásban, ilyen módon most elsajátíthatják a polgári iskola négy osztályának ismeretanyagát. Az október 17-én történt ünnepélyes megnyitásról a Győri Hírlap (Győr vármegye Gazdasági Egyesületének politikai napilapja) részletes tudósítást közölt. A Népakarat bizalmatlanul nyilatkozott a beinduló munkásgimnáziumról, aminek magyarázatát részben abban lehet keresnünk, hogy a győri szociálde42 Na (1909) 26. sz. 43 Gárdonyi G.—Kölkedi I.—Kiss R.—Iróffy K., A Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár története. 1896—1956. Győr. 1956. 52. 44 MMTVD 4. k. 1. rész. 147. 290
