Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
'.:-''/- '.',[}•:'./•;•. (i •--"] ';^;* : j' ; v;.;;:.; i,:.;: .•••.• ..'Í •• .-.. ; ,:« : ' Vyvi-'V,.'.'''-.-.-'^'»;,;;-',: töredék, mely bizonyítja, hogy a császárkori telephez tartoztak. A 73.1.140. leltári számon azonosítható fekete, grafitos, behajtott peremű szitula formájú csésze analógiái 135 a quadok és markomannok volt területéről ismertek. (16. ábra 2.) (19. ábra 1.). Hasonlóképpen arra mutatnak a 73.1.54. leltári számú, gömbölyded formájú, barna edény hálómintás díszű töredékeinek (18. ábra 12.) fentebb már említett analógiái. A háztípus és a leletanyag zöme tehát arra utal, hogy a ház lakója életformájában és kultúrájában a Dunától É-ra elterülő barbarikum vegyes etnikumú lakosságával rokon. A kerámiatöredékekhez felhozott analógiák alapján quad-markomann népcsoport betelepítésére gondolhatunk. Az I. sz.-tól kezdve folyamatosan telepítettek barbárokat a birodalomba, a II. sz.ban nagyobb tömegeket is. A barbár betelepítéseket Alföldi András, m Mócsy A., 137 Barkóczy L. 138 is hangsúlyozzák Pannónia II. sz.-i történetét érintő munkáikban Cassius Dio történeti művére hivatkozva. 139 Scarbantia mellé feltevésünk szerint Marcus Aurelius idején vagy Commodus alatt (valószínűleg a quad— markomann háborúk befejezése után vagy a háborúk utolsó szakaszában) telepíthették a barbárokat. A ház leletanyaga alapján úgy tűnik, hogy a markomann települési körzetből, a későbbi Morvaország területéről érkeztek a ház lakói, akiknek feladata valószínűleg a hosszú háború alatt elvadult környék 140 mezőgazdasági művelés alá való fogása és az újjáépülő Scarbantia 141 ellátása volt. Egy részük talán katonáskodott 142 a római csapatokba sorozva. Az említett Vinár-cseraljai 143 és a kálózi 144 sírok is ebből az időszakból valók. A történeti összefüggések kibogozását későbbre halasztva egyelőre annyit állapíthatunk meg a Sopron, Bánfalvi úti 1. ház lakóiról, hogy azokat a Duna túlsó partjáról a 170—18'0-as években telepíthették Scarbantia mellé. Legvalószínűbb, hogy markomannok, esetleg quadok voltak. A svébek longobárd csoportjára jellemző 145 szitulaserleg (20. ábra 4.) és két más hasonló töredék alapján azt is feltételezhetjük, hogy a betelepítettek között longobárdok is voltak. 135 T. Kölnik, i. m. (19711) 533, 556 34. ábra 5. Liptovská Mara, Puchov kultúra kerámiaanyagában, a kora római korban: J. Tejral, i. m. (1971) 14. ábra 7.; F. Kastner, Neue Funde aus germanischen Brandgräber von Pilisdorf. G. B. Wolhersdorf NÖ. Arch. Austr. 19/20 1956. 182. 1. kép. Urna egy füllel, II. sz.-ra datálva; Hasonló egyfülű urna a mistelbachi quad temető 4. sírjában került elő I. sz.-i fibulákkal : Mitscha-Märheim, i. m. 208—209. 2. kép; í. Peskaf (1961) Uhercice lh-ről az I. sz. végéről, a II. sz. elejéről közöl két analóg edényt: 21. és 31. képek. 136 Alföldy A., Epigraphica I. Arch. Ért. 1938—39. 106—107.; Uő. Budapest története I. Bp. az ókorban. Bp. 1942. 195, 196, 200. 137 Mócsy A., Pannónia PWRE IX. 711. c. 138 Barkóczi L.—Bóna I.—Mócsy A., Pannónia története Bp. 1963. 81. 139 Cass. Dio LXXI. 19, 1. LXXI. 11, 4—5. 140 Mint a bevezetőben említettük, a quad— markomann háborúk idején pusztulhatott el a sopronbánfalvi villa. Ekkor hagyhatták el a Gabler Dénes által feltárt másik közeli villát is (Fertőrákos-Golgota), Gabler D. jelentései: Arch. Ért. 92. (1965) 235. és 93. (1966) 294. Bella Lajos szerint a quadok a Scarbantia melletti római temetőket is feldúlták, kirabolták, Arch. Ért. 31. (1911) 272. 141 Sz. Póczy K., Sopron római kori emlékei. Bp. 1965. 27. 142 J. Fitz, A military history of Pannónia. Acta. Arch. XIV. (1962) 32—36. 143 Veszprém megyei rég. topográfia IV. 261. (fegyverekkel). 144 Bóna L, Der Fund von Kálóz. Acta Arch. VI. (1955) 71—77. Fitz J., A longobárd— obius betörés i. sz. 166/167-ben. Folia Arch. XI. (1959) 61—73. „A két sír egyikében longobárd, a másikban felvidéki dák vagy quad harcos feküdt a II. sz. közepére jellemző mellékletekkel." 145 Bóna I., i. m. (1963) 260. 96
