Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
5. Csésze, kézzel formált, szürke, kettős csonka kúp alakú. Több darabból ragasztva. Behúzott pereme simított, 4,5 cm széles, rajta két szimmetrikusan elhelyezett bütyökfül. Oldalát két körbefutó vízszintes vonallal határolt, 8 cm széles sávban nagyjából függőleges és párhuzamos bekarcolt vonalak díszítik. M: 12 cm, SzÁ: 14,4 cm, TÁ: 7 cm, L. sz.: 73.1.79. (11. ábra 1.) (19. ábra 2.) 6. Edénytöredék. Barna, vastag falú, gömbölyded formájú, kissé behúzott peremű edény darabja. 3 cm széles sima perem alatt egyenesen körbefutó vonalat karcoltak. Ettől indulnak az egymástól 0,6 cm-re bekarcolt, 0,2 cm széles, nagyjából párhuzamos, harántirányú vonalak az edény oldalát díszítve. V: 0,8 cm, L. sz.: 73.1.44. (11. ábra 14.) (18. ábra 28.) 7. Fazéktöredék, Szürkésbarna, vastag falú, gömbölyded formájú edény perem- és oldaltöredéke. Nagy szemcséjű kődarabokkal erősen soványított. 5 cm széles pereme ívesen behajlik, perem alatt hevenyészve bekarcolt körbefutó vonalak, amelyektől kiindulva az edény oldalát függőleges vonalak díszítik. V: 1,1 cm, L. sz.: 73.1.84. (13. ábra 1.) (18. ábra 33.) 8. Edénytöredék. Szürkésbarna, csillogó kőzúzalékkal erősen soványított oldaltöredék az alj darabjával. Oldalát nagyjából függőlegesen bekarcolt vonalak díszítik, amelyeket az edény alsó részén 2 cm széles sávban körben elsimították. V: 0,6—1,1 cm, L. sz.: 73.1.83. (14. ábra 2.) (20. ábra 32.) 9. Edénytöredék. Kézzel formált, barna színű darab, melynek oldalát körbefutó vonalak és nagyjából függőlegesen bekarcolt vonalak hálója díszíti. V: 0,7 cm, L. sz.: 73.1.85. (14. ábra 3.) Hasonló darabok az L. sz.: 73.1.86. 1—2. (14. ábra 1.) 10. Edénytöredékek. Kézzel formált sötétszürke oldaldarabok csillogó kőzúzalékkal erősen soványítva. Kuszán bekarcolt hálóminta-díszítéssel. V.: 0,9 cm, L. sz.: 73.1.89. (14. ábra 2.) E szürke vagy barna, általában erősen soványított agyagból készült edények formailag és díszítőmotívumaikat illetően a Dunától É-ra feltárt korai római kori germán kerámialeletekhez állnak közel. Az 5. számon leírt edény bütyökfül nélküli analógiáit Liptószentmárton (Liptovská Mara, okr. Liptovsky Mikulás, Szlovákia) III. települési fázisában voltak használatban.'' 5 A 8. számon leírt edényen látott díszítéssel megegyezik az ocskói (Ockov) temetőben feltárt egyik töredék bekarcolt vonalkázása ,ií '. Érsekújvár (Nové-Zámky-Cserba) lelőhelyen mindkét típus előfordul. A hálómintás bekarcolást Bóna I. tipikus quad díszítési módnak tartja, és további példáit említi a II. sz.-i Ciffer, Mittelhof, Bernhardstal, Laa an der Thaya és KleinHadersdorf lelőhelyekről 07 . Gyakran alkalmazták ezt a díszítést a korabeli csehés morvaországi leletek esetében. A Berounka patak partján emelkedő stradonicei telep XI. és XXXII. számú római kori földházában C7a találtak a 18. ábra 12,33. darabokhoz hasonló formájú és díszítésű töredékeket. Egy kadani 68 hálómintás edény töredék és az I. sz. 1. felére keltezett tisicei urnatemető néhány edénye 65 K. Piéta, Osidleni zo starsej doby rímskej v Liptovskej Mare. Arch, rozhl. XXIV. —1. (1972) 41. kép 7, 3, 10. 66 T. Kölnik, Popelnicové pohrebisko v Ockove. Slov. Arch. IV—2 (1956) VII. 9. Ill— IV. sz.-i leletek között. 67 Bóna L, i. m. XLVIII. 23; XLIX. 20, 31. 283. old. 67a K. Motyková-Sneidrová, Osada pod Hradistém u Stradonic. Památky Arch. LUI. 1962. c. 1. 114, 15(1. 6. kép 8, 10. 11. kép 12—14. 68 V. Kruta i. m. 6. kép, 12. a 44. lakógödörből. 86
