Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
példány is ismert. 40 Az I. sz. utolsó harmadára, a II. sz. elejére datáltak egy hasonló, Rajna-vidéki pikkelyes díszű edénykét is. 41 A fentiek alapján a Sopron, Bánfalvi úti barbotindíszes csészét a II. sz.-ban használhatták, a korongos fibula keltezéséhez igazodva úgy gondoljuk, hogy az edényke a II. sz. második felében kerülhetett a ház feltöltésébe. 2. Csésze. Vékony falú, korongolt edényke három darabja, melyek alapján egy dísz nélküli, egyenes peremű, szürke csésze rekonstruálható. Felületén kiütköznék a soványításnál használt szemcsék, oldala alig domborodik ki. M: 4 cm, SzÁ: kb. 8,5 cm, TÁ: 4,2 cm (6. ábra 5.a—5.c) (7. ábra 2.) L. sz.: 73.1.5. 42 3. Korsó. Nagyméretű, sárga színű korsó két bordázott füllel, töredékekben. A füleket enyhén kihajló, 3 cm széles, profilált pereme alatt ragasztották fel, vállán borda fut körbe, oldalán a korongolás vonalai látszanak. SzÁ: 13,2 cm, Fül Sz: 5 cm, Nyak H: 10,5 cm, L. sz.: 73.1.6. (7. ábra 3.) 43 Két hasonló korsó darabja az adonyi (Vetus Salina) I. kőtáborhoz tartozó lakótelep 5. sz. lakógödrében került elő. Az I. kőtábor Marcus Aurelius császár idején pusztult el, ekkor néptelenedett el a hozzá tartozó, félig földbe mélyedő házakból álló telep is, amelynek területéről III. sz.-i anyag már nem ismert. 44 Korsónk tehát II. sz.-i lehet. 4. Fazék töredékei. Nyers színű, piros festésű darabok, a gömbölyített perem alatt vésett dísszel, fogaskarcolással. L. sz. : 73.1.14. (7. ábra 17.) 5. Fazék töredékei. Nyers színű, gömbölyded formájú edény három darabja. Párhuzamos vonalak között futó hullámvonal vésett mintái fogaskarcolt sávokkal váltakoznak a fazék oldalát díszítve. L. sz. : 73.1.20. (8. ábra 1.) Adony és Százhalombatta-Dunafüred római táborai mellett feltárt települések gödörházaiból ismerünk — többek között — hasonló díszítésű darabokat, ez utóbbi település is a markomann háborúk idején pusztult el. 45 Közelebbi analógiája egy, a soproni múzeum kiállításán látható vörös festésű urna, amely a Deák téri temetőből származik. 46 40 Bónis É., i. m. 18—21., T. Szőnyi E., i. m., 23., 25.: „Az I. sz. legvégén, de inkább a II. sz.-ban használták ezeket Pannoniában." 41 W. Piepers und D. Haupt, Gelduba. (Az 1954—55. évi ásatásokról) i. m. Beiträge zur Archéologie des Römischen Rheinlands. Düsseldorf, 1968. 20. kép. 1., 255. o. A 30. kép 2. számon emailos fibulát közöl, amely távoli analógiája a soproni fibulának. 305. A II. sz. 2. felére keltezi. 42 Legközelebbi analógiája a Bónis É., i. m. 18. o. XIX. t. 56. sz. típus, melynek egyik rokona Itáliában Claudius- és Domitianus-éremmel, Poetovióban Claudius-éremmel került elő, 138. o. Ljubljanából, Sopronból és Burgenlandból.; Sz. Burger A., A kékesdi kora császárkori temető Arch. Ért. 93 (1966) 10. ábra 5. 37. sír. 2. melléklet. Szinte azonos mérem és hasonló formájú érdes felületű, de téglaszínű és festett agyagcsésze. 43 Bónis Ê., i. m. XXXI. 1—2., XXXIX. 23. Poetovio, Ljubljana 27. o. Régi itáliai forma változatait nyugaton is használták, sőt gyártották. 44 L. Barkóczi— Ê. Bónis % Das frührömische Lager und die Wohnsiedlung von Adony (Vetus Salina) Arch. Hung. IV. (1954) 174. 26. ábra 26. 27/a., 168. o. 45 Barkóczi—Bónis, i. m. LVIII. t. 3., A 12. lakógödörből és a táborból; Mócsy A., A százhalombatta-dunafüredi római tábor és település. Arch. Ért. 82. (195i5) 62. o. 1. sz. lakógödörben — amely mellett kb. úgy helyezkednek a cölöplyukak, mint a Sopron-Bánfalvi úti háznál — vörös festésű, vésett díszű töredék. 68. o. 3. kép: XVI. tábla 24. 46 Deák tér Nováki Gy, 1959. évi ásatása idején Sztálin tér (jelenleg Május 1. tér). Az edény vésett díszítése megegyezik az 5. számon említett korsó díszítésével. Közöletlen. L. sz.: 60.63.1. A soproni belvárosi ásatásokon is kerültek elő ilyen töredékek a római rétegekből. (Műemléki munkákhoz kapcsolódó kutatások az Előkapunál és a Fabricius-házban, 1971.) 79
