Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
azokkal nagyjából párhuzamosan húzódott. 1942-ben a — már említett — bánfalvi Mária Magdolna-^kápolna mellett 15 Árpád-kori, 9 XI. sz.-i sírt tártak fel 10 . A temető közelében pedig korabeli település gödörlakásainak maradványait is megtalálták. 11 E vázlatos felsorolás is mutatja, hogy a Rák patak völgyének említett szakaszán s a környező hegyeken, dombokon az őskortól az újkorig folyamatosan egymást váltó településekkel számolhatunk. 12 Ezek a települések helyenként közvetlenül egymásra rétegeződtek, máshol hosszabb idő elteltével virágzott fel újabb település egy régen elpusztult falu helyén. 13 A Bánfalvi úti társasházak körül folyó csatornázási munkák lehetőséget kínáltak arra, hogy különösebb kutatás nélkül az árkok metszetfalain jelentkező gödröket és földházakat 4 kisebb szelvénnyel feltárjuk. Célunk elsősorban az volt, hogy a Sopron környéki vaskohászat történetéhez szolgáltassunk adatokat. Az eddig ismert soproni kohászati leletek egyikének korát sem tudjuk évszázadnyi pontossággal meghatározni, és környezetének településtörténeti képébe illeszteni 14 , e salaklelőhelyeken vagy feltárt kemencemaradványok mellett jellegzetes korhatározó tárgyak ugyanis nem kerültek elő. Maguk a kemencék pedig évszázadokon keresztül szinte változatlan formákban és méretekkel készültek. Az olvasztótűzhelyek fő típusai 15 a vaskorszak kezdetétől a vízi erőnek a vaskohászatban való felhasználásáig (hazai viszonylatban az i. e. VII— VI. sz.-tól i. sz. XIII— XIV. sz.-ig) 16 terjedő hosszú időszakban területenként nem állíthatók olyan fejlődés tipológiai sorba, amelyre kronológiailag alapozni lehetne. Ezt a hosszú időszakot ugyanis egységbe fogja a vaskohászat technológiájának lényegében változatlan állapota — függetlenül attól, hogy politikai-etnikai változások következtében időközben különböző társadalmak éltek és váltották egymást területünkön —, amint azt Heckenast Gusztáv a magyarországi vaskohászat történetének első periódusáról írta. 17 A soproni kohászati leleteket korábban a Hallstatt és La Téne korban itt élő népekhez, valamint a rómaiakhoz 9 Bottyán Á.—Nemeskéri J., i. m. 306. 10 Csatkai E., i. m. 433. 11 Bottyán Á.—Nemeskéri J., i. m. 306. 12 Molnár J., Várostörténet dióhéjban, SSz 1963, 116.; Lelőhelyünktől távolabb, de ugyancsak Sopron DNy-i körzetében került elő a késő neolitikus lengyeli kultúra egyik népcsoportjának telepmaradványa (árokszakasz) a Nándormagaslaton. A szerző leletmentése. 1971. február. LFM Rég. Adattár. 403. A Bánfalvi-patak fölé magasodó hegyek tetején építették fel földváraikat a korai vaskorban itt élt népek. Nováki Gy., SSz 1955. 1—2. füzet: A burgstallí ásatások történetéről; Radnóti Aladár, Sopron és környéke műemlékei Bp. 1956, Iß—20. 13 A soproni Burgstallon kelták települtek az illírek földvárába. [Patek E. ásatása. Arch. Ért. 99. (1972) 206—213. Rég. füz. Ser. I. No. 25. 1972. 20.] A Rák patak mellett közvetlen a keltákra települtek a rómaiak, ugyanitt az I— II. sz.-i római települést egy IV. sz.-i újjáéledés után csak 800—900 év múlva váltja fel újabb falu. Viszont a korai római település folytonossága Scarbantia falai között a VI. sz.-ig kimutatható. (Sz. Póczy K., Tomka P., Tóth S. és a szerző újabb ásatásai.) A VI. sz.-tól a X— XI. sz.-ig nem ismerünk települési nyomokat a városból, a környéken viszont ebből az időszakból is ismerünk avar temetőket. 14 Nováki Gy., A magyarországi vaskohászat régészeti emlékei in: Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay, A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp. 1968. 40—44., 66—68. [Továbbiakban: Nováki Gy., i. m. (1968)] 15 Ábrázolásuk: R. Pleiner, Základy Slovanského Zelezáfského Hutnictví v Ceskych Zemích, Praha, 1958. 68. kép. 16 Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay, i. m. 8—11. 17 Uo. 70
