Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron megyei Múzeumi Szervezet 1972. évi tevékenységéről

sünket, amely szerint észak felé haladva egyre idősebb sírokat várhatunk. Az eddig elért legészakibb sírok a VIII. század elejéről származnak. Sopron, Kőhida (Deicht-dűlő) — IX. század — Tomka P. Hosszabb kutatási program részeként — az 1965-ben hitelesített IX. századi telep területén — több mint 400 m

2-t tártunk fel. Az ásatás elsősorban a település szerkezetére vonatkozó adatokat nyújtott (határjelző árkok, egymástól távol álló objektumok, nagy üres területek = laza településszerkezet). Legjelentősebb leletünk egy IX. századi gabonásverem volt, ez az itt lakó népesség gabonatermelő életmódját igazolta. Az ásatás céljául szolgáló korszak emlékein kívül ugyanezen a területen — egyelőre rendszerbe nem foglalható és bizonytalan korú — cölöplyükakat, kelta kori házat (vasmegmunkálásra utaló salakdarabokkal a megújított padlószinten), nagyméretű koravaskori lakó- vagy műhelygödör egy részletét és bronzkori cserepeket tartalmazó méhkas alakú gödröt találtunk. Mosonmagyaróvár, Mosón, Király-domb — korai magyar középkor — Tomka P., Pusztai R. Folytattuk a mosoni ispáni vár erődítésének (sáncának) feltárását Riesinger Károly, Fuvaros u. 15. számú házának kertjében. Az ásatás a sánc szerkezetével összefüggő kérdések eldöntésére szorítkozott. Nagyobb összefüggő felületen tártuk fel a sánc igen lényeges pontjának, a DNy-i saroknak vízszintes metszetét, megfigyelhettük a sarok technikai megoldását (a gerendaváz trapéz alakú egységeit). Nagy felületen igazoltuk, hogy a sáncnak semmiféle függőleges gerendákból álló szerkezeti eleme nem volt, a vízszintesen lefektetett, egymást keresztező gerendákat azonban összecsapolták. Megfigyeltük a külső sík technikai megoldását, az agyagborításba mélyített alapozású, rossz megtartású kőfal (borítófal) maradványait. Sikerült megfigyelni ennek — az egyébként kiszedett — falnak összefüggő, in situ megmaradt részletét. Igazoltuk, hogy a sánc égettsége (vörösre színeződése) a gerendaszerkezet függvénye. A töltelékben nagy mennyiségű szerves anyag (kisebb-nagyobb fadarabok, ágak, nyilván a gerendák készítésekor keletkezett hulladék) jelenlétét igazoltuk, — ezzel új szempontot kaptunk a sánc kiégésének magyarázatához. Győr — késői középkor — Tomka P., Szőke B. A Czuczor—Gorkij—Bajcsy-Zsilinszky—Schweidel utcák által határolt telken, a volt Teleky-laktanya helyén, az új színház alapozási földmunkáit részben megelőzve, részben a földmunkákkal párhuzamosan hitelesítettük a győri végvár várfalának vonalát és állagát. Az erődítményt a XVI. század közepén kezdték építeni, falait a XIX. század elején bontották vissza. A feltárás során másodlagos fekvésben előkerült római kori edénytöredékek, embercsontok valószínűvé teszik, hogy a belső földgát földjébe római kori temető anyagát is belehordták. A várárok felső szintjéből a betöltéskor odakerült nagy mennyiségű XVIII. század végi, XIX. század eleji kerámia (majdnem ép edények sorozata) került elő. Az alapozási munkák során a telek szélességének kétharmadában rögzítettük a végvár falának külső síkját, a falat belül követő támpillérek és kazamaták sorát, valamint a földgátat. Az előkerült maradványokat felmértük. 363