Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)
és még mindig naponta 50—60 feljelentés érkezik. 44 Csak 1919-ben 485 kommunista bűntettet kellett kivizsgálni 1151 vádlottal. 45 Az ügyészség és a bíróság a fent idézett jelentés szerint 1920 közepéig a kommunista ügyeket le akarja zárni. Elképzelhető, hogy a gyorsított eljárás mellett is milyen kapkodó és komolytalan „törvényes" bírói tárgyalások, bizonyítás stb. döntötték el a gyanúsítottak sorsát. Mégis a nagy munka mellett is odáig mentek ügybuzgóságukban, hogy egy Pexvall Flórián nevű szélhámost is kommunistaként kezeltek, bűneit a Kommün rovására írták, holott ugyanebben az ügyben Pexvallt már a forradalmi törvényszék is elítélte. 46 A kommunista ügyek tárgyalásában szisztematikusan, faluról falura menve járt el az ügyészség és a bíróság. 47 Sajnos, ezekről a bűnperekről nincsenek pontos adataink, a perek számszerűségét és a tárgyalások lefolyását csak a korabeli sajtó híreiből rekonstruálhatjuk, ezek a hírek azonban már a pongyolaság és a rengeteg sajtóhiba miatt is meglehetősen megbízhatatlanok. Adataink szerint 1919—20-ban a soproni ötös tanács 104 ügyben 331 vádlott felett hozott ítéletet, 48 amelyből 4 halálos, 9 tíz vagy több évi börtön, 1 életfogytiglani, 18 5—10 évi börtön, három vádlott ügyét hadbíróság, ötét rendes bíróság elé utalják. Több nagy, köztük három-négy „monstre" per is volt az ügyek között: a soproni forradalmi törvényszék, a csornai, a felsőpulyai és a kapuvári kommunisták pere. 49 Ezeket a tárgyalásokat élénk figyelemmel kísérte a sajtó, így ezek lefolyásából következtethetünk a statáriális bíróság egész munkamódszerére. A fenti perekben a bíróság is és a sajtó is nevén nevezte a vádat: osztály elleni bűntett; a többi ügyekben azonban általában a politikai bűntetteket közbűnténynek: lopásnak, zsarolásnak, erőszakosságnak igyekezték feltüntetni. A bizonyítási eljárás az ellenforradalmi bosszúállás elvei szerint történt, a bíróság csupán a vádlottakra nézve terhelő tanúkat hallgatott ki. 50 A csornai perben halálra ítélt Judt Ferenc a siralomházból kijuttatott levelében azt írja a bíróság munkájáról: „ . .. a bizonyító eljárás olyan volt, hogy csakis a vádló tanúinkat hallgatták ki, ellenben a mi tanúinkat, akik bebizonyíthatták volna az igazat, az elnök egyetlenegyet sem hallgatott ki, azon kijelentéssel, hogy azok lesznek a tanúink, akik minket vádolnak. Ügy is folyt le ez a tárgyalás, minden védő tanú nélkül, így érthető, hogy hat apró gyermekemet itt kell hagynom árván." 50 Terhelő tanút pedig talált a bíróság a vádlottak osztályellenségei között. A perek anyaga tele van politikai és személyes bosszúállásról tanúskodó vádas44 GySmL:2. Törv. hat. biz. jkv. 1919. XI. 20., Svm (1919) XI. 21., Svm (1919) IX. 3., 12. 45 Svm (19)19) IX. 13., SH (1920) II. 4. 46 SH (1919) IX. 13., SH (1920) II. 4. 47 Svm (1919) XII. 4., GySmLíl. K. Főállamügyészség. 1/21/1920. 48 L. az 1. sz. mellékletet. Az összeállításba csak azokat az adatokat vettük fel, amelyeket az ott idézett források tartalmazzák. 49 Svm (1919) X. 18., XI. 6., (1920) VI. 22— VII. 7., SH (1920) VI. 22— VII. 4., DH (1920) VI. 24—25., VII. 9., Proletár (1920) VII. 15., Nagy K., A csornai ellenforradalom. Zalaegerszeg (1928) Szerző. 172—173. o., Környei A., A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben. Arrabona (1969) 306—313. o. — Ez utóbbi perben három halálos ítélet hangzott el, és a kapuvári perben már halálra ítélt Tauffer Lajos is kapott tíz évet. 50 BMÜ (1920) XI. 4., Környei i. m., 313-^314. o. L. még a perek sajtóhíreit (1. sz. melléklet). 312