Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)

7. ábra. Bors András börtönrajza. Liszt Ferenc Múzeum dr. Méhelyi Kálmán esetében.

28 A fogdái viszonyok fentebbi leírásából kitűnik, hogy nem feltétlenül kellett a kínzáshoz testi fenyítést alkalmazni. Schaffer Antal huszárkapitányt pl. saját tiszttársai a huszárlaktanya egyik kis cementpadlós raktárában napokig tartották étlen-szomjan fogva.

29 Az ilyen módszereket azonban inkább már később, a bírói úton elítélt rabokkal szemben alkalmazták a börtönőrök. A tárgyalás előtti módszerek sokkal nyersebbek és egyértelműbbek voltak, jóllehet a terroristák ezekben az esetekben is igyekeztek a törvényesség látszatát megőrizni, mint pl. Kellnerék esetében, amikor a foglyok szökésére hivatkoztak, vagy Bors László és társai esetében, amikor „népítéletet" rendeztek. Ez utóbbi esetet az emigráns sajtó így írja le: ,,A kommün bukása után a nyugat-magyarországi fehérterror három vöröskatonát gyilkolt meg olyan kegyetlenül, hogy esetük még a többi, vadállati gyilkosságnál is hajmeresztőbb volt. A szombathelyi katonai parancsnokság most kénytelen volt vizsgálatot indítani a három halott ügyében. A vizsgálat, amelyet most fejeztek be, tisztázta a tényállást, amely — persze •— nyilvánosságra nem került. De a beavatottak most már látják, mi történt. Mindössze ez: Bors László, Entzbruder Dezső és Salzberger Sándor vöröskatonákat, akik Ausztria felé akartak menekülni, Savanyúkúton elfogatta dr. Gregoriusz Frigyes határvédelmi parancsnok, akinek Entzbruderrel valamikor személyes konf28 Büki Ferenc, Sopron, Szabadság krt. 10. közlése. 29 Schaffer Antal, LFM. Ht. Magnó. 9. 307