Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Bánkuti I.: Két katonáskodó nemes a XVII. században, Kisfaludy László és Miskey István

a szolgálat az egyik forrása. Zsákmányszerzés (főleg marha), kereskedés, csempészés tisztes jövedelmet, esetenként jelentős vagyont biztosított a tisztek egy része számára.

2 A másfél százados háború következtében zavarossá vált tulajdonviszonyok mellett a hódoltsági területen nem volt nehéz katonai szolgálat fejében birtokadományt nyerni, amelynek érvényt szerezni elsősorban katona tudott. A közölt dokumentum mindkét szereplője alkalmazta a fenti módszereket. A háború azonban nemegyszer a romlás forrásává is vált: mert igaz, hogy a török rabok váltságdíja nem lebecsülhető jövedelmet jelentett, de ha valamelyik tiszt fogságba esett, ez rendszerint az ő teljes vagyoni romlásával járt. Az alább közlendő vitás ügy két főszereplőjének, bár mindketten ugyanabból a nemesi rétegből származtak, az életútja mégis különbözött egymástól. Ha lehet azt mondani jellemzésül, a Kisfaludyak otthon voltak, évszázadok óta ugyanazon környezetben éltek, birtokállományukat — bár az nem volt jelentős — a háború közvetlenül nem érintette. Rokonságban álltak Nyugat-Dunántúl szinte valamennyi nemesi családjával, s beletagozódva a magyar feudális társadalom hierarchiájába, mint a Batthyány család familiárisai, a XVI—

XVII. században különböző közigazgatási, majd főként katonai tisztségeket töltöttek be. A Kisfaludy családnak az az ága, amelyből Kisfaludy László származott, a következőképpen állítható össze : Balázs Vas m. alispánja, követe 1608 felesége: alsóbüki Horváth M. Mihály, 1649. özvegy István fel.: Szikéi Zs. 1642 Vas m. alisp. László f 1684 Ádám fel.: Sibrik M. 1652 Rákóczi Gy. híve 1. László, kuruc brigád, f 1739 György 2. Zsigmond t 1709 körül 1680—1730. Kuruc brig. 3. Borbála, férje: Talián Pál 4. Pál Kisfaludy László Győr megyében volt birtokos, 1670 körül Téten lakott, felesége, Sibrik Mária révén leányágon megszerezte a Sibrik család Győr megyei birtokait. Körmendi kapitány, majd győri alkapitány volt. 1681-ben török fogságba esett, felesége csak 8000 ezüstforintért és 12 előkelő török rab ellenében tudta kiváltani egyévi raboskodás után. A pénz megszerzése céljából el kellett zálogosítaniuk Felpéc, Alpéc és Csécsény falvakban lévő birtokaikat. Kisfaludy 1683-ban valószínűleg részt vett a Győrt is ostromló török elleni har2 R. Várkonyi Á., Handelswesen und Politik im Ungarn des 17—18. Jahrhunderts (Theorien, Monopole, Schmugglerbewegungen 1600—4711.) Acta Historica 17 (1971) 207—224. 1. 17* 259