Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Hunyadi I.: A XVI. századi bírósági idézőlevelek demográfiai értéke

A XVI. SZÁZADI IDÉZÖLEVELEK DEMOGRÁFIAI ÉRTÉKE Köztudomású, hogy a XVI. század elején Magyarországon rendkívül elharapóztak a földesúri hatalmaskodások, amelyeknek a királyi és megyei törvényszékek sehogy sem tudtak korlátot szabni. A hatalmaskodásokról idézések, ítéletlevelek adnak számot. Az idézőleveleknek azonban azonfelül, hogy szomorú képet festenek a közállapotokról és közerkölcsökről, népességtörténeti értékük is van, amire tudtommal eddig még senki sem figyelt fel. Erre az eddig nem értékelt vonatkozásra szeretnék most kitérni, annál is inkább, mivel a Jagello-kori demográfiai források egyébként igen gyérek és hiányosak. Győr megye XVI. századi idézőleveleit tanulmányozva feltűnt, hogy bizonyos hatalmaskodások elkövetésében milyen nagyszámú jobbágy vesz részt. Kétségtelen, hogy a Dózsa-féle paraszti háború idején Győr nem volt véres jelenetek színhelye. De azért a kutató számára meglepő, hogy alig 1—2 évvel a megtorló törvények után, a földesurak nagyszámú jobbágy kezébe fegyvert mertek adni, anélkül, hogy saját életükért aggódniuk kelljen. Az idézőlevelek világosan kimondják, hogy a kivonulás, a hatalmaskodásban való részvétel földesúri parancsra történt. Az ok mindig a vitás birtokjog volt. Az idézőleveleket összehasonlítva, első látásra elkülöníthetők azok az esetek, ahol az idézettek valóban részt vehettek a tettlegességben, azoktól, ahol minden bizonnyal egész községeket sorolnak fel. Az első csoportba tartoznak pl. a Bakicsok garázdálkodásai, amikor 1—2 tiszt vezetésével 3—20 ember rajtaüt a szomszéd falun — esetleg ugyanannak a falunak más birtokoshoz tartozó jobbágyain — elhajtja állatait, elviszi a termést, szénát vagy a tűzifát, s néha elhurcolja magát a jobbágyot is. Az ilyen eseteknek se szeri, se száma, és joggal feltételezhető, hogy az áldozatok: káptalani vagy Héderváry-jobbágyok, f elismerték támadóikat.

1 Ugyanide sorolható a tarjáni hatalmaskodás is, amikor 1516-ban a bakonybéli apát 9 jobbágya — uruk parancsára — lerombolta a győri várnagy kúriáját, mert az három évvel azelőtt a faluba betolakodott.

2 Vagy a szemerei Űjszászyak rajtaütése — 17 jobbágy élén — a faluban lakó Józsa István házán.

3 Itt is könynyen elképzelhető, hogy az áldozatok ismerték támadóikat. 1 A Héderváry-családok levéltára. II. Közli Závodszky Levente. Bp. 1922. 87., 31., 101., 104 és 107. oklevél. 2 A Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. VIII. k. Bp. 1905. 263. 1. (Oklevéltár). 3 Pannonhalmi levéltár, Acta Antiquiora F 66/15. 251