Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Horváth I.: Horvátzsidány hiedelmei

HORVÁTZSIDÁNY HIEDELMEI Horvátzsidány 1233-ig a soproni várkerület birtoka volt. A falu — melynek akkori neve: Sydan — területének egy részét II. Endre király a borsmonostori apátságnak adományozta 1233-ban.

1 A szerzetesek jóvoltából virágzó mezőgazdasági kultúra fejlődött ki a jó adottságú területen. A barátok telepítették ide a ma is híres gesztenyét, ők honosították meg a szőlő és gyümölcs termesztését.

2 A virágzó mezőgazdaságot és lakosságot először a tatár pusztította el, majd a XV. sz. végén a pestis.

3 Végleg elnéptelenedett a vidék Kőszeg ostroma idején (1532).

4 Az apátság területe, így az elpusztult Sydan is, 1533. február 20-án a kőszegi várat hősiesen védő Jurisich Miklós horvát bán hűbérbirtoka lett.

5 Az elnéptelenedett területre Jurisich a horvátországi birtokairól, a Kupától délre Zrmenjáig az Una és Adria között elterülő vidékről származó, ca-horvátokat telepített.

6 Ez a telepítés 1533—1544 között zajlott le.

7 Az idetelepült horvátok művelés alá vették a földeket, réteket, szőlőket, gyümölcsösöket. Az általános szokás szerint három évi adókedvezményt kaptak. Ez alatt az idő alatt kellett rendbe szedni a leégett falvakat, megművelni az elvadult földeket, és újra gondozásba venni a szőlőket, a gyümölcsösöket. A gondos kezek munkája alatt újra megindult az élet. A délről jött horvátok nemcsak a nyelvüket hozták magukkal, hanem szokásaikat, hiedelmeiket, szellemeiket, népdalaikat is. Mindent megtettek annak érdekében, hogy úgy rendezkedjenek be, mint az óhazában. Ahogyan ők maguk a leégett falvak újjáépítése által kaptak új otthont, a szellemeik a kolostor és a kolostor mellett lévő várkastély romjain találtak menedéket. Különösen a bjele vilék, az ognjenik lakóhelye lett a titokzatos, romokkal teli Fratrovac. Délen is az erdőkben, régi romokon éltek ezek a szellemek. Az új hazában is megtalálták ezeket a helyeket, és itt települtek le.

8 Mivel messze kerültek az óhazától, és a távolság miatt semmiféle kapcsolatot nem tarthattak fenn vele, elszigetelődtek. Az összetartozás közöttük nagy volt. de ez nem fejlődött ki politikai-nemzetiségi mozgalommá. Mindig hű alatt1 Kovács I., A borsmonostori apátság története. Sopron, 1910. 32. o. 2 Kovács, i. m. 146., 147. o. 3 Urosevics: Magyarországi délszlávok története 1969 106. o. 4 Ivan Dobrovic, Nasi hrvati. Bee 1955. 68. o. 5 Kovács, i. m. 137. o. 6 Urosevics, i. m. 109. 7 Dobrovic, i. m. 68. o. 8 Horvát I., Fratrovac. Életünk 1970. 3 sz. 242—250. o. 169