Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

D. Askercz É.: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban

14. kép. Sarród: Pestisemlék-részlet : Mária Az emlékek leírásakor két dolgot kívántunk hangsúlyozni, az alkotások frontális felépítettségét és a kereszt alakú kompozíció megjelenését. A nagy pestisemlékek körbejárható kompozíciójához képest alapvető változásnak tűnik ez és valószínűleg abból adódik, hogy a kompozíciós típusok közvetlen előképének a kálváriacsoportok tekinthetők. Az emlékoszlopnak vagy fogadalmi oszlopnak, amely a 16—17. században elterjedt vidéki szabadtéri szobortípus volt, egy olyan továbbfejlesztése ez, amely többalakos kompozíciós előképét a kálváriákban találhatta meg. A kereszt behelyettesítődött az oszloppal, amelyen a mi esetünkben Mária, de igen sok burgenlandi példán Szentháromság állt. A kereszt mellett álló Mária és János alakját pedig Szt. Sebestyén, illetve Szt. Rókus (néhány esetben Szt. Flórián vagy Szt. Donát) foglalja el. Ilyen módon a helyi hagyományokkal (oszlopállítás) ötvöződve alakulhatott ki ez a Sopron környékén általános típusábrázolás. Az eddigi kutatások nem szobrászok, hanem kőfaragók működését látják az emlékek készítőiben. Ezt igazolva látjuk a faragványok színvonalát vizsgálva is. Az egyszerűsítés egy oldalról — bizonyára az ő képességeikkel is — összefügg. Egy kőfaragó sem kísérli meg azt a sokalakos kompozíciót és felépítést alkalmazni, amelyeket a városi alkotásokon lát, hanem kötődik a hagyományozott formákhoz, s készen kapja a típust a kálváriaábrázolásokon. Ez még abban az esetben is így lehet, ha ez az előkép nem szobor formában ismeretes a mester előtt. Ezeken az emlékeken nemcsak formai, de tartalmi egyszerűsödés is megfigyelhető és lemérhető. Az a teológiai program, amely a vonatkozó szentek szerepeltetésével megvan ugyan, de háttérbe szorul, helyette hangsúlyozódik a védő, 164