Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
jük, az utóbbi belső elrendezése azonban a sopronitól eltérő képet mutat. A Sopron, Bánfalvi úti ház ovális ülőgödrei miatt inkább az Árpád-kori hazai emlékanyaggal mutat rokonságot, mint a néhány kiragadott példával említett környező szláv területek házaival. Hasonló elrendezésben ásták meg a Tiszalök rázompusztai 181 és a szarvas-rózsási 182 ház ülőgödreit. K. Csüléry K., aki az Árpád-kori veremházak ülőgödreivel a közelmúltban megjelent dolgozatában foglalkozott, a fentiek mellett további ülőgödrös házakat említ Tiszaeszlár-Bashalomról és Visegrádról, a kérdés bőséges irodalmát adva. 183 Ha a házban egy ülőgödör van, akkor azt általában a kemencével átellenben levő sarokban találjuk, ha több ülőgödröt is ástak, akkor egyik az említett sarokban, másik a tűzhely közelében található. Bottyán Árpád 1943. évi sopronbánfalvi ásatása során a Mária Magdolnakápolna közelében, a Fő u. 22—24. sz. házak előtt egy középkori lakóház és kemencéjének részletét is feltárta. Ennek szomszédságában 270 cm mély Árpád-kori (gabonás?) vermet talált. A közeli ún. Perge-malom udvarán pedig kemencék bolygatásáról szerzett tudomást. A télepnyomokat a középkori Zuán község maradványainak tartotta. 184 A feltárt házrészletről a Sopronvármegye c. helyi lap tudósítójától kapunk bővebb felvilágosítást. 185 A veremlakás ezek szerint annyiban eltért az általunk feltárttól, hogy több apró karó és nem csak néhány vastagabb cölöp merevítette oldalait és tartotta tetőzetét. Másrészt a XI. sz.-i sírokhoz való viszonya alapján a Mária Magdolna-kápolna közelében feltárt ház korábbi a XI. sz.-nál, így az általunk feltárt háznál is. A II. házat kerámialeletei és analógiái alapján a XI— XII. sz.-ra datálhatjuk. Ezen belül inkább XI. századinak gondoljuk a vasolvasztó műhelyhez való viszonya alapján. A Bánfalvi vagy Rák patak mellett hosszan elnyúló vagy kisebb elkülönülő területeken álló Zuan faluhoz tartozhatott. A település temploma a Mária Magdolna-kápolna helyén állott kisebb Árpád-kori templom, temetője e kis templom körüli temető lehetett. A II. ház XI. sz.-ra való datálását támo180 Nováki Gy., Árpád-kori lakóház Répcevisen. Arch. Ért. 83. (1956) 51—52. old. 1. kép. 181 Méri I., i. m. 2. kép, 3. kép „B" ház különösen jó analógia, a kemence előtti szabad tűzhelyek közelében van az egyik gödör, a kemencével ellentétes sarokban a másik. 182 Kovalovszki J., Ásatások Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. Arch. Ért. 87. (1960) 38. old. 4. kép. A 2. házban a kisebb gödör a kemence közelében, a nagyobb gödör a kemencével ellentétes oldalon található. 183 K. Csillén K., Az Árpád-kori veremház ülőgödre és a házbeli szövőszék kérdése. Népr. Ért. LII. 1970. 59—84. 184 Bottyán Á., III. Sopronbánfalvi ásatás (1943. aug. 15—29. és okt. 18—26.) Ásatási jelentés másolata az LFM Rég. Adattárában. 170. 185 Nagy I., cikke az ásatásról. Sopronvármegye 1943. VIII. 30. számából Nováki Gy. kivonata. „Az úttól jobbra, közvetlenül a temetőkerítés mellett földveremházat (sövényházat) találtak, a kemence előcsarnokát és a ház egy részét sikerült feltárni, a többi rész bemegy a most fennálló ház alá. Az érintetlen sárga alaptalajon rajzolódik ki a ház körvonala, a peremen szabályos távolságban futnak körbe a sövény levert karóinak helyei. Bent a sárga talajtól eltérő fekete törmelék és leletek. A benne talált leletek Árpád-kori, honfoglalás koriak. A sírok már ebbé a házba is benyúlnak, tehát a ház korábbi a síroknál... eddig összesen 33 sírt tártak fel, K—Ny-i irányításúak, a sírok ugyanabban a szintben vannak, alattuk nincs más temetkezés... Bottyán szerint a királyság elejéről, a XI. sz.-ból valók. Egyik fiatal nőn kecses sodrott bronz nyakdísz, mindegyik karján egy-egy rugalmas karperec volt. Hajfonatait egy-egy csat fogta a végén össze, ,S' alakúak a végükön. Tömör bronzgyűrűje is volt, s az egészen búzakalász-motívum fut körbe ..." 117
