Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)
áll 1 jobb oldali helyzetű). A griffes (II. győri etnokulturális csop.) sírokban egyértelműen jobb oldali volt a viselet, ezt másfajta elemzés is alátámasztja 46 . A női sírok esetében olyan kevés megfigyelés áll rendelkezésünkre, hogy tovább nem következtethetünk 47 . A mosoni síkság É felől csatlakozik a Rábaközhöz. Határainkon belül két nagy temető reprezentálja avar kori népességét: az egymáshoz egész közel fekvő mosonszentjánosi és mosonszentpéteri temetők. Anyaguk nagyrészt publikálatlan, használhatóságuk (szempontunkból) különböző okok miatt problematikus. Mosonszent jános Régóta művelt nagy kavicsbányában Fettich Nándor a 278. sír feltárásáig jutott el az 1926-os feltárás során 48 . Fettich N. kutatóárkai alapján úgy vélte, hogy sikerült a temetőt teljesen feltárnia. A kavicsbánya területe azóta jelentősen kibővült, igen sok sírt megsemmisítettek. Pusztai Rezső 1961-ben és 1965-ben a bánya egyik oldalán késői avar kori sírokat hitelesített. Majd 1967-ben a bánya másik oldalán, közvetlenül az 1927-es ásatás (a bánya metszetében jól látszó) árkai mellett újabb (lemezveretes) sírokat tártunk fel Pusztai Rezsővel közösen, összesen 38 feltárt sírral bővült tehát a Fettich megállapította sírszám. A temető még ezzel sincs teljesen feltárva, azóta a bánya területén víztárolót létesítettek, a további kutatás jelenleg lehetetlen. A mosonszent jánosi temető tehát éppúgy több száz sírós, nagy temető, .mint a bágyogi vagy a győri. Kronológiai helyzetük és összetételük is hasonló. A temető „korai" és „késői" jellegzetességű sírjai topográfiailag nagyjából elkülöníthetők. Ami az övvereteket illeti: a lemezes, préselt, öntött griffes, illetve indás garnitúrák egyaránt előfordultak itt is. Az általunk megvizsgált minta egy része (1967-es ásatás) a nagyjából-egészéből a középavar időkre keltezhető „korai" részből, a többi (a Fettich N. ásatásából feldolgozott sírok és az 1961— 1965-ös leletmentések anyaga) későbbi, sőt egészen késői. A teljes anyag publikálatlan 49 . 46 Ha figyelembe vesszük a veretes öveket nem tartalmazó sírokat is, összevetve a kronológiai csoportokkal, azt tapasztaljuk, hogy a legkorábbi lemezes csoport területén jobb oldali helyzetű kések találhatók (5., 13.), ugyanígy a griffes (II. hullám) csoportoknál (12., 9., 4. csoport), valamint a griffesekkel összemosódó, már a III. hullámhoz tartozó 3. (indás) csoportban. A balos helyzet a 10—11. (lemezes) csoportokra jellemző, meg a „tiszta" indásokra (1—2. csoport). Ez utóbbi megállapításnál azonban különösen óvatosnak kell lennünk : a két példa közül az egyik éppen a 2. csoport területén előkerült korai női sírok közelében volt. Hogy a griffes sírokban jobb oldali viselet tükröződik, a rokon típusú tápi temető is igazolja. 47 Figyelemre méltó körülmény, hogy a 43 orsókarikás sír közül csak 8 esetben figyeltek meg kést (18,5 %), míg a 39 orsógombos közül 9-ben (23 %). 48 Beszámolója: Fettich N., Ujabb fegyvertörténeti adatok a kora középkori lovasnomádok magyar földi hagyatékából, Orsz. m. rég. társ. Évk. II (1923—26), 166—171. 49 Fettich Nándor az általa feltárt sírokat közvetlenül halála előtt publikálásra készítette elő, a közzétételre azonban nem került sor. Jóvoltából tanulmányozhattam kéziratát — más szempontú anyaggyűjtésem során a késes sírok egy részét dolgoztam csak fel. Amíg Fettich kéziratának további sorsa el nem dől, az újabb ásatások eredményein kívül csak az első 67 sírra hivatkozhatom, amelynek adatai — részben — Tompa Sándor kéziratos naplójában (MNM Régészeti Adattár 11. N. I.) is szerepelnek. Itt köszönöm meg Pusztai Rezsőnek, hogy az általa feltárt sírokat publikálásra átengedte. 52
