Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)
lyezett késnél ilyen megfigyelésre nem volt alkalmunk — a veretek hiánya miatt, nem dönthető el tehát, hogy fordítva felcsatolt vagy felcsatolatlan övről van-e szó, vagy éppen fegyverként eltemetett késről. Kivétel a 19. sír, amelyben, némi hiányosságokkal és következetlenségekkel, rendben feküdt az öv, mégis bal oldalon volt a kés. A női sírokban nem viseleti, hanem rituális helyen volt a kés, a bal oldalon (alkarnál, felkarnál, vállnál, sőt a lábnál is). A jobb és bal oldal aránya 1:10, 2 sírban lábnál, ill. alszárnál találtuk. Ez utóbbiaknál, 40 valamint talán a koponya és váll körüli helyzetűeknél 41 a vaskés babonás szerepére gondolhatunk. Társadalmi különbséget Tápon maga a kés nem jelölt, fegyveres gazdag férfisírból is hiányzott, gazdag női sírokban sem volt mindig. A formai elemzés a továbbiakban sem mond többet az eddigieknél. A nőknél találtuk a kisebb késeket (itt általános a Szilban kivételként említett 8,5 cm-es méret, a 32. és 54. sír kivétel csak, azonban ott is a szili, bágyogi kisebb méret, a 11 cm körüli nagyságrendű típus volt). A férfisírok kései (amennyiben mérhetők) ennél a méretnél kezdődtek, 15—17 cm körül lehetett az átlagos méretük. Az orsókarikás női sírokban továbbra is ritka jelenségnek számít a kés (a 11., 17., 33., 49. sz. sírokból hiányzott, a 2. sírban a jobb oldalon került elő, a 30. és 62. sírokban rendesen, a bal alkarnál feküdt). Tápon a felcsatolatlan vagy fordítva felcsatolt övvel való temetés — a rábaközitől eltérő — szokása a viszonylag kis mintában sem kronológiailag, sem topográfiailag nem különül el. A Rábaközhöz K felől csatlakozó dombos vidék ÉNy-i szögletében fekszik az 1901—1905. között feltárt Győr-Téglavető dűlői nagy avar kori temető 42 . Sajnos a nagy anyag szempontunkból alig használható. A 889 sír közül csak 123-nál említett Börzsönyi kést, ez önmagában is túl kevés 43 , közülük csak 36 esetben van adatunk a kés jobb vagy bal oldali helyzetére, ebből 28 eset a viszonylag jól meghatározott, de még ezeknél a síroknál sem ismerjük mindig a többi lelet helyzetét. Amennyiben megbízunk Börzsönyi leírásaiban (sajnos minden okunk megvan arra, hogy kételkedjünk bennük), a következő sírokat vehetjük figyelembe 44 : 40 16. sír: a bal sípcsonton keresztben, 29. (kislány) sírban a jobb térd mellett. 41 23. sír: a bal váll mögött, 44. sír: szintén a bal váll mögött, 55. sír: a koponya bal oldalán és kérdésesen a bokán keresztben is. 42 A rá vonatkozó irodalmat ld. Csallány D., Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Bp., 1956, 323., ill. Tomka P., i. m., Arrabona 13 (1971), 55— 95., legutóbb Bona I., Ein Viertel Jahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945—1969), Acta Arch. XXIII (1971), 309—310. 43 13,8%, összehasonlításul: ugyanez az arány Bágyogon 33,7%, Faradon 47%, Tápon 49,2 %, Szilban 63 % volt. A 123 győri késes sír száma amúgy is csak hozzávetőleges, a múzeumban vannak még késes sírok, amiket Börzsönyi nem írt le, a leírásokban többször összevontan tárgyal több sírt (példa erre a 452—467. sírok esete), néhol csak valószínű, hogy kés volt a sírban, máshol tőrt említ. 44 A temető általános jellemzése helyett nemrég megjelent tanulmányomra hivatkozom: Tomka P., i. m.. i. h. 50
