Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Dávid L.: Jelentés a Győr-Sopron megyei múzeumi szervezet 1971. évi működéséről
2. Fertőszentmiklós. Gömöri J. a leletmentés uorán megállapította, hogy a Röjtökmuzsaj felé vezető út mentén az őskori leletek mellett XV— XVII. századi leletek találhatók. Az 1683-as törökdúláskor felégetett korabeli település nyomaira is talált adato'kat, leleteket. Az 1274-ben említett Szent Miklós-templom az újabb leletek szerint feltételezhetően nem a mai helyén állott. 3. Sopron, ötvös út. Gömöri J. feltárta a Sopronból Győrbe vezető középkori út egy részletét. Megállapította, hogy a mai felszíntől 90—100 cm mélységben vezet a dorongút. A karvastagságú dorongok egymástól 10—20 cm-re, az út irányára merőlegesen, nagyjából párhuzamosan helyezkednek el. A dorongok faragatlanok. Helyenként egy-egy rájuk merőlegesen elhelyezett dorong kötötte össze. A dorongok alatt 20 cm vastag iszapréteg van, s ez alatt helyezkedik el a dorongutat megelőző 15—20 cm vastagságú középkori kavicsos útburkolat (a mai felszíntől 110—120 cm mélyen). 4. Sopron, Szentlélek u. 13. Gömöri J. a ház pincéjében feltárást folytatott. A mai járószint alatt építőáldozati edényeket talált, ezek alatt a római kori feltöltési réteg feküdt. A mai pincefal alapozása alatt egy római épület felmenő falára bukkant. Megállapította, hogy a mai pince alapozásánál nagymértékben felhasználták — a már akkor valószínűleg föld alá került — római falakat. (A római épület az amfiteátrumhoz vezető út mellett állt.) 5. Szakony. Gömöri J. a szakonyi Lenin Tsz majorjában gátai kultúrába tartozó sírt tárt fel. A zsugorított csontvázas sír leletei: edények, bronzspirál nyakláncok. A 3 nyújtott csontvázas sír (kora még tisztázatlan) mellékletei : vaskés, bronz hajkarika. 6. Nemeskér. A Dózsa Tsz földjén a Tüskés-forrás mellett Gömöri J. az ásatása során Árpád J kori és korábbi (római kori?) vasolvasztó kemencéket és vasfeldolgozó műhelyeket tárt fel. A két 5 X 10 m-es blokkban 4 olvasztókemencét talált. A kemencék minden rendszer nélkül, különböző irányba néző mellnyílással, egymás közelébe épültek. Típusuk, méretük, falazatanyaguk egyforma. A műhelyek előtt egyenletesen mélyülő munkagödrök vannak. A műhelyben sök (150—200) és különböző nagyságú fúvócső volt. Műhely járószintjén és a feltöltésben nagy mennyiségű vasércdarabka, faszéntörmelék, folyó- és kemencesalak (zsugorított salak) feküdt. A feltárt műhelyekhez a patak mindkét oldalán további salaklelőhelyek csatlakoznak. Ezek mindegyikénél kemencetöredékek és fúvócsődarabok is találhatók. Gömöri János leletmentésre és terepbejárásra 190 munkanapot fordított. Az egyedileg számba vehető 1002 db régészeti tárgy mellett 1500 a csak becslés útján megállapítható tárgyak száma. Néprajz. A múzeum néprajzosai megkezdték a Fertő-táj építkezésének és lakáskultúrájának vizsgálatát és gyűjtőmunkáját. Sopron környékének nemzetiségi anyagából számottevő az ágfalvi (német) viseleti anyag és bútorzat begyűjtése, valamint a horvát községek vallásos tárgyú képeinek múzeumba kerülése. Legjelentősebb gyarapodás: a kapuvári női ruhatár beszerzése és a soproni pékműhely megvásárlása. A kapuvári női ruhatár 20 teljes női ruhaegyüttesből és több más darabból áll. A soproni pékműhelyt a városi tanács vásárolja meg (felszerelésével együtt) és az OMF állítja helyre. Gyűjtőnapjaik száma: 20. A gyűjtemény állomány gyarapodása 448 db. Helytörténet. A tervezett gazdasági, társadalmi és politikai témák köréből közel 700 tárgyat gyűjtött be a legújabb kori történész. Jelentős az orsolyák 446
