Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)
el. A korábban lezajlott gyufagyári sztrájk egyezkedési tárgyalásai során ugyanis a gyárvezetőség kötelezte magát, hogy egy éven belül a munkabeszüntetésből kifolyólag senkit sem fog elbocsátani: Molnár József lakatossegédet, az egyik sztrájkvezetőt mégis minden indokolás nélkül elküldték, mire az összes dolgozó szolidaritásból letette a szerszámot. 40 Az utóbb említett helyi mozgalmi cselekmények nem minden esetben jártak a kívánt eredménnyel, aminek magyarázatát részben abban lehet és kell keresnünk, hogy a koalíciós kormány helyzetének megerősödésével és a rendészeti hatóságoknak a munkásszervezetek tevékenységével szemben tanúsított fokozódó agresszivitásával párhuzamosan, a tőkés vállalkozók és a kizsákmányolásban példát mutató gyárvezetőségek is — néhány kivételtől eltekintve — a radikálisabb megoldások eszközeit alkalmazták a vitás kérdések felszámolása kapcsán. A vasúti raktári munkások sztrájkja pl. a dolgozók elbocsátásával végződött, emellett a rendőrség feloszlatta a sztrájktanyát, és karhatalmi őrizet alá helyezte az egész teherpályaudvar területét. 41 A gyufagyári bojkott megszűnésének körülményeiről a munkásújság sem írt, de ismerve a vállalat igazgatóságát, bizonyosra vehető, hogy ott is elbocsátásokra került sor, akárcsak a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, ahol november végén a kovácsok (mintegy 160-an) hagyták el munkapadjaikat a bérköveteléseiknek csak részbeni teljesítése miatt. Az utóbbi esetben különben a dolgozók már korábban memorandumban kérték a bizalmirendszer elismerését, a túlórákért járó bérek 25 %-os, az éjszakai munkák 50 %-os béremelését, de az igazgatóság csak a második kérésnek volt hajlandó eleget tenni. Az elutasításra az érdekelt dolgozók bojkottal válaszoltak, mire a gyár vezetősége az összes kovácsmunkást elbocsátotta a gyár kötelékéből. Megegyezés csupán a Meller-féle Olaj gyárban történt, itt ugyanis a munkások megbízottai megfelelő elégtételt kaptak; az üzem vezetősége hozzájárult a bizalmirendszer bevezetéséhez, az elbocsátott munkást visszavették, az önhatalmúlag eljáró gépész pedig bocsánatot kért helytelen magatartásáért. 42 December legelején plakátok jelentek meg a város utcáin. A Győri Társadalomtudományi Kör elhatározta és így értesítette a lakosságot, hogy a dolgozó rétegek értelmi, műveltségi színvonalának megalapozása, illetve emelése érdekében munkástanfolyamokat indít a téli hónapokban. Az ingyenes kezdő tanfolyamokon a jelentkezők az írás, olvasás, számolás, egészségtan és földrajz alapfogalmaival ismerkedhettek meg, míg a haladó kurzusok keretében az irodalom, számtan, mértan, természetrajz, jogismeret és a német nyelv tananyagából hallhattak elméleti és gyakorlati jellegű előadásokat. A Győri Munkások Lapja nagy örömmel vett tudomást a hasznos kezdeményezésről, és hasábjain nyomatékosan felhívta a munkásság figyelmét a tanfolyamok látogatásának fontosságára. Toborzó célzatú cikkében — többek közt — a következőket hangsúlyozta : „A szervezett szocialista munkásság már régen magáévá tette azt az általános és minden felvilágosult ember által hirdetett ideát, hogy a tudás hatalom! ... Különösen nagy hatalom a tudás, ismeret és felvilágosodottság a munkásosztálynál. A felvilágosult, tudományos és képzett munkást nem lehet a tőkésnek olyan könnyedén kihasználni, elnyomni és kizsákmányolni, mint a tudatlan, 40 Na (1907) 48. sz. 41 GySmLrl Győr sz. kir. város rendőrkapitánysági iratai. 1258/1908. ki. 42 Egy rövid hír a Népakarat-ban arról ad tájékoztatást, hogy a Klein-féle Seprűgyárban is sikerült a munkások részére drágasági pótlékot kiharcolni. (Na 1907. 50. sz.) 413
