Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

ceni bankigazgatóságon át a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkári székéig), és jó ízlésű szerkesztő is. A Győri Hírlapban a kor jónevű budapesti íróit is szerepelteti (talán kötelezőnek is érezve a lapjában Petőfit közlő Kovács Pál példáját is), mégpedig következetesen együtt haladva a korral. Gárdonyi, Szabolcska, Ábrányi, Vértessy, Reviczky, Tömörkény mellett és után nem riad vissza a fiatal modernek szerepeltetésétől sem, a helyi irodalmi tradíciók követésén túl jól érezve meg az átalakuló helyi társadalom modern irodalom iránti igényét is. A Győri Hírlap hasábjai helyt adnak Molnár Ferencnek, Nagy Endrének, Krúdynak, Lampért Gézának, és természetesen az egyetlen, e korban Győrből (helyesebben Győrszigetről) induló jelentősebb írónak : Erdős Renée-nek, valamint már 1899-ben Adynak és Juhász Gyulának. Szávay Győrből való távozása azonban a Hírlap ilyen irányú kezdeményezéseinek is végét jelenti. A kormánypárt és a politikai katolicizmus ilyen módon korszakunkban (részben fokozatos fúziókon át) végül is kialakult stabil sajtójával szemben az ellenzék sajtója a 90-es évek után is csak nehezen tudott kialakulni. Az 1902 elején megindult függetlenségi Győri Űjság már 1903-ban megszűnt, viszont Győri Napló néven ugyanez évben újból megindult az az ellenzéki lap, melynek többszöri, átmeneti megszűnés után végül a 900-as évek második negyedére sikerül stabilizálódnia és napilappá fejlődnie. Megmaradt, sőt ugyancsak napilappá fejlődött a vele együtt indult, radikálisabb ellenzéki irányt követő Győri Friss Űjság is, és 1908 után a Győri Űjság immár független radikális napilapként fog feltámadni annak a Lurja Aladárnak tulajdonában és szerkesztésében, aki ugyanakkor megszervezi Győrben Budapest legnagyobb lapjainak kolportázsirodáját is, rikkancsokkal. Nem véletlen, hogy a kolportázsengedélyt csak a Népszava terjesztésére nem kapja meg: azt továbbra is Budapestről közvetlenül kell küldetnie az olvasónak.

26 Ám a győri munkásságnak a századfordulóra már megvan a saját közgazdasági és társadalmi sajtója is. 1902. augusztus 31-én jelenik meg először a Győri Munkás Újság — Garami által erősen kifogásolt alcíme szerint „a kisiparosok, kiskereskedők, kisgazdák — ipari és földművelő murikások érdekeit védő társadalmi és gazdasági közlöny". A lap később, 1904. december 25-ig külön utalás nélkül ugyan, de mint az MSZDP győri pártszervezetének orgánuma, innen kezdve az 1905. január 1. és 1919. március 21. közti időben Népakarat címen jelenik meg. Alcímébe azonban akkor az érdekeikben védett társadalmi rétegek felsorolása után már bekerül a „szociáldemokrata heti közlöny" meghatározás is. Ez az alcím — nem ok nélkül pécézte ki már 1903-ban Garami — később még más változásokon is átment: 1913. február 6-ig „a győri Szociáldemokrata Párt hivatalos közlönye", utána pedig megszűnéséig „szociáldemokrata hetilap" olvasható az 1915. májusig heti-, utána havilapon. (Ám közben 1908 nyarán egy időre ismét visszatér a régi cím: „Győri Munkás Űjság. Szociáldemokrata hetilap.") Ami azonban a lap egész életén át (ellentétben a győri munkásmozgalomban betöltött funkciójának, helyzetének alcímeinek fenti változása által is sejtetett változásaival) közös, az szerkesztőjének és tulajdonosának 26 A sajtótörténet korábbi szakaszaira: Koltai i. m. (Kovács Pál); Ruschek A., A vidéki sajtó és a Győri Közlöny rövid története. Győr, 1882. II. k. 519—520. 1. Bay F., A győri Lloyd városáért és kereskedelméért. Győr, 1942. 1887-től 1908-ig a HÉ-ben közzétett polgármesteri jelentések megfelelő fejezete ad pontos adatokat a sajtó alakulására, később a kolportázsirodákra is. Szávayra: Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái. XIII. k. Bp., 1909. 474—475. hasáb; nekrológja GySz 1935. 140. 1.; Jenéi F., Ady Endre és Juhász Gyula versei a Győri Hírlapban. GySz 1941. 201— 210.1.; Hegedűs A., Győr irodalmi örökségéből. Győr, 1961. 25 Arrabona 385