Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában
majd Patek Béla társulatai) közmegelégedésre immár több évig maradnak; repertoárjuk bőséges, a darabok kiállítása nem szűkös, a színészek jók. Igaz, meg is fizettetik magukat: 1906-ban csak a színészek havi fizetése összesen 9 és 10 ezer korona között mozog. És bár a tavaszi és nyári hónapokra a társulat a kialakuló színikerület más városaiban (Esztergomban, Komáromban, Veszprémben) is játszik, 1911-re már felmerül az igény a tavaszi és a nyári szezonra is. Az új igény bázisa a nagy gyárváros nagy létszámú munkásosztálya, mely egy 1911. évi közgyűlési javaslat szerint tízezres tömegével a legjobb színházi közönség. A munkásság megtölti a karzatot és az olcsó földszinti helyeket is, és nyárra sem hagyja ott a várost, mint a nyaralni menő polgárság. Színkört kell tehát építeni számára, olcsó (0,40—2 koronás ülő- és 30—60 filléres álló-) helyekkel: szombaton és vasárnap három előadás az egész heti rezsit fedezné. A város adna is ingyentelket, de 30 000 koronát kér a minisztériumtól az építésre. 1912-ben a kultuszminisztérium a kérést elutasítja: a rendelkezésre álló színházépítési segélyből Komáromot részesítették, ahol állandó színház épül. A város azonban már nem szűnik meg védeni színházi életének érdekeit és színvonalát: a Belügyminisztériumtól elvi döntést kér ahhoz, hogy a színiévad alatt, sőt előtte már 4 héttel is, a városban semmiféle orfeum, kabaré, varieté, cirkusz vagy más mutatványosság ne kaphasson játszási engedélyt. Mire azonban e probléma kibontakozik, és eldőlne a színház végleges helyének kérdése is (felmerülvén ui. közben a lebontandó régi színházépület helyére építhető új épület terve is), a világháború fog pontot tenni a viták — s hosszú időre a győri színügy további fejlődésének is — végére. 24 Aminek következtében azután a győri lakosság legszélesebb rétegeinek az alakítóművészetet egyre jelentősebb mértékben a mozik fogják közvetíteni. Győrben az első mozik már a századfordulón megjelennek, Budapesthez hasonlóan először kávéházi keretben, meglehetősen szabályozatlan igazgatásrendészeti feltételek mellett, de 1909-ben, az akkor kialakuló elegáns Bisinger sétányon már megnyílik a 452 férőhelyes, 59 páholyos Apolló mozi is, a város sok más kulturális rendezvényének is szívesen felhasznált színhelyeként. 1912-re így a város már kiterjeszti érdeklődési körét a mozikra is: a közgyűlés kimondja, hogy a mozik számát a városban korlátozni kell, mert immáron ellenőrizhetetlenek, és tulajdonosaik a közöttük dúló verseny miatt a tűz- és életbiztonság fenntartását elhanyagolják. A közgyűlés az engedélyezhető mozik számát háromban állapítja meg: elsőbbséggel bírnak az engedélyeknél a jelenlegi mozik vagy vetítő-kávéházak tulajdonosai. Az így biztosított monopóliumért a város jelentős összegű illetéket fizettet a mozitulajdonosokkal: a helyiség nagysága szerint havi 100—300 koronát. S hogy ezt az összeget a mozisok (Biringerné, Major Balázs és Váradi Ármin) simán meg is tudják fizetni, vállalkozásuk jól menő voltának, a győri mozilátogatottságnak fényes bizonyítékául szolgálhat. 25 12. A társadalmi tudat formálása leghatásosabb, legszélesebb hatókörű eszközének, a sajtónak 1850 utáni története Győrben teljesen feldolgozatlan, és ha a győri sajtó főbb orgánumai szerveződésének, vagy még inkább megszűné24 A győri színészetre Koltai V., Győr színészete. II. k. (1849—1885) Győr, 1890.; Va., Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1889.; Lám F., A győri német színészet története c. tanulmányának az 1860 utáni fejlődésére vonatkozó részei a GySz 1936. évi folyamában (230—265. 1.). Az 1887 és 1908 közötti színháztörténetre a HÉ-ben közzétett polgármesteri jelentések megfelelő fejezete adja meg a szükséges adatokat; a színház elhelyezésére: HÉ 1911:15. sz. és Louas Zs., Az új színház elhelyezése. Bp., 1911. A nyári színkörre HÉ 1912:9. sz.; színházvédő intézkedésekre: HÉ 1912:16. 25 A mozikról, számuk limitálása kapcsán: HÉ 1912:15. sz. 383
