Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

új székháza is épülőben van; 1917—18-ra már szabályszerű leánygimnáziummá fog alakulni.

8 4. A város azonban emellett központja Északnyugat-Dunántúl tanítóképzésének is. Három, később négy évfolyamos katolikus püspöki tanító-, valamint állami tanítónőképző intézetek működnek itt. Előbbi még a XVIII. századra visszanyúló intézet és a győri püspök tartja fenn, utóbbi 1875-ben létesült: mindkettőjüknek gyakorló elemi iskolája is van. 1908-ban Győrben 220 férfi és 146 női tanulójuk van, összesen 20 tanár vezetésével. Ennél nagyobb hallgatói létszámot Magyarországon Budapesten kívül csak Szatmárnémeti és Eperjes tanítóképzői mutathatnak fel (450, illetve 410 tanulóval), és ezt a számot csak Debrecen, Nagyszeben és Sopron tanítóképzőinek látogatottsága közelíti meg. A tanítóképzők mellett a városias fejlődésre különösen jellemző a sajátosan a kispolgárság iskolatípusává vált polgári iskolák nagy népszerűsége. Igen jellemző azonban, hogy Győrött ez az iskolatípus (1872-ig visszanyúló magánkezdemények után) 1882-ben először leányok számára nyílik meg, már állami intézményként. Még jellemzőbb, hogy Győr második, de már egyházi, az Orsolyák kezén levő polgári iskolája ugyancsak leányok számára létesül, és a fiúk polgári iskolája csak 1903-ban indul meg városi, 1907-től pedig állami intézetként. Polgári iskolája számára a város 1908-ra új épületet is adományoz (addig a régi városházán és egy bérházban voltak osztályai), 1908-ban pedig már párhuzamos osztályokat kell szervezni. Ez évben Győr három polgári iskolájának összesen 760 tanulója van 35 tanárral. A polgáristák között azonban ekkor is csak 267 a fiú: úgy látszik, a fiúk számára a város központi gazdasági funkciói és ebből kinövő lehetőségei már az ennél magasabb fokú vagy különleges szakképzettséget nyújtó iskolák, ill. szaktanfolyamok látogatását indokolják.

9 Erre is van lehetőség. A városfejlődés és benne kivált az iparosodás által felvetődő művelődési igényekre, ezek változatosságára és erejére is igen jellemző módon, az oktatásnak ezek a középfokú intézményei egyúttal már bázisul szolgálnak részint alacsonyabb fokú, mintegy saját maguk számára is előkészítőül szolgáló oktatási intézményeknek, — részint nagyszámú, különböző kiegészítő képesítést nyújtó hosszabb-rövidebb szakmai tanfolyamnak is. Az iskolák vagy tantermeiket adják át délutánonként ezek céljaira, vagy legalább tanáraik számára teszik lehetővé az iskolán kívüli szakoktatásban való részvételt. Az állami főreál pl. 1885-ig bázisa egy alsó fokú ipariskolának (mely később önálló iparostanonc iskolává alakul, s a századfordulóra már 500-nál több tanulóval működik), és egy iparosszakrajz-iskolának; a felsőkereskedelmi 1885 óta egy alsó fokú kereskedelminek (a századfordulón 100-nál több tanulóval), az állami polgári pedig egy női kereskedelmi tanfolyamnak. Míg azonban az iparostanonc-oktatás színvonala a századfordulóra (megfelelően a győri gyáripar támasztotta növekvő igényeknek — de ugyanekkor a munkalehetőségek kibővülésének is) már emelkedő tendenciát mutat, addig (ugyancsak összhangban a győri kereskedelem differenciálódásával és nagykereskedelemként való hanyatlásával) a kereskedőtanonc-oktatás színvonala csökken. Érthető is: a nagy cégeknek már a felső8 A győri állami Kazinczy Ferenc Általános Leánygimnázium jubileumi évkönyve 1908—1958. Győr, 1958.; az idézet a nő önfenntartásáról HÉ 1900:10. sz. (pm. jel.). 9 Fehér I., i. m. 227. 1.; HÉ 1889:4. sz. (pm. jel.); MVStÉ 137. sz. t; — a polgárikra: Kar say J. (szerk.), A győri m. kir. állami polgári leányiskola története (1882—83 — 1893—94) Győr, 1896.; az Orsolyák kezdeményeire: Bedy V., Győr vallásos életének múltja. Győr, 1939. (Győri egyházmegye múltjából V. sz.) 74. skkl.; MVStÉ 137. sz. t.; HÉ 1910:12. sz. (pm. jel.). 24 Arrabona 369