Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)

nél jelzett töredék is kés lehetett (a múzeumban egyik sincs meg). Leletek: középnagyságú fülbevaló, (hiányzó) „hernyós" ezüst fülbevaló töredéke, apró sárga és barna pasztagyöngyök között néhány dinnyemag alakú szem, vastöredékek, agyagedény, állatcsontok (köztük birkakoponya). 19. Férfi. Kés a jobb ccs.-on, H.: 6 cm, töredék. Leletek: vasár (?), vaskarika, kovadarabok, edény. 22. Férfi. Bal ces. mellett a kés, H.: 9,4 cm, az elpusztult markolat nélkül. A megmaradt övveretek mind a váz alól kerültek elő, de a jobb medenceszárnyon felül is volt patina: indás, pajzs alakú csüngős veretek, egyetlen lyukvédő és egy kis méretű indadíszes csat. A kés rekonstruálható H.: 13 cm. 23. Nő. Bolygatott sír. Kés a bal alkaron belül (kis töredék). Leletek: dinnyemaggyöngyök, kiskarikás függő, orsógomb, edény, állatcsontok. A kés a kis töredék alapján rekonstruálhatatlan, de legalább 13 cm-es volt. 24. Férfi. Kés a jobb ces. alatt, töredékes H.: 10,7 cm, eredetileg legalább 17 cm-es volt. Leletek: két vascsat, kovapenge, edény, állatcsontok. 26. Nő. Bal alkar és a törzs között 10,4 cm hosszú kés. Leletek: ovális fülbevalóján kerek gyöngycsüngő, dinnyemaggyöngyök között sárga díszű, henger alakú szem, spirálgyűrű, orsógomb, vascsat, szögletes vaskeret (tarsoly?) maradványa, korongolt füles, sárga edény mellett durva pohár. 27. Férfi. Kés a jobb ccs.-on kívül, a töredék H.: 6 cm, rekonstruálhatatlan, nagyobb fajta. A veretes öv csatja balról jobbra néz, egybeöntött nagyszíjvégén három griff, két kisszíj vége közül az egyik lapos indás, a másik pikkelydíszes. A veretek: merev lapon hat fejes szeg (csak a helyük látszik), hat db. Egyetlen kisszíjveret került elő. További leletek: vascsat, agyagedény. 28. Nő, juvenilis. Majdnem minden lelet a lábak közelében került elő. A kés a jobb boka mellett feküdt (a sírrajzon egymás alatt két kés szerepel). Leletek: vascsat, vaskarikák, háromélű nyílhegy és további nyéltüsketöredékek, zárt bronzkarika, bronz tarsolyzár, nyitott sima bronz hajkarika vagy fülbevaló, edény, állatcsontok. A sír földjében kovapenge. 30. Férfi. Vaskés a jobb ces. belső oldalánál. H.: legalább 21 cm, bár a töredékek nem illenek össze, tartozhatnak két késhez is. Leletek: íj markolatlemezei, két vascsat, a medence alatt harmadik vascsat, ismeretlen rendeltetésű vastárgy (talán nyílhegy, a leltárkönyvben kérdőjelesen szerepel, még egy vaskés társaságában), állatcsontok. rische Gräberfeld an der Traunmündung, Wien—München, 1960, 71—72. Meg sem említette a kések kérdését A. Tocík az alsógelléri és párkányi temetők temetkezési szokásainak szentelt tanulmányában: A. Tocík, Pohrebny rítus na vcasnostredovekych pohrebiskách v Holiaroch a Stúrove, S1A XVIII—1 (1970), 29—55., ugyanígy Salamon A.—Erdélyi I., Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe, Stud. Arch. 5 (1971), 184 p. Példáim ötletszerűen kiragadott esetek, tetszés szerint szaporíthatok. 22 Börzsönyi A., Római és egyéb dunántúli leletekről, Arch. Ért. XXVIII (1908), 185., Lovas E., A bágyoggyürhegyi népvándorlási temető, Arch. Ért. XLIII (1929), 248. 23 Louas E., i. m., Arch. Ért. XLIII (1929), 248—258. 24 Köztük volt a sokat idézett, szőlőt csipegető galambpárt és halat fogó sast ábrázoló csat: Lovas E., Győr megye régészeti katasztere, kézirat az XJM-ban, László Gy., Adatok az avar kori műipar ókeresztény kapcsolatához, Bp., 1935, 36., Fettich N., Győr a népvándorláskorban, Győr, 1943, 7. stb. 25 Feldolgozás alatt áll a győri Xántus János Múzeumban. A publikálás jogának átadását László Gyulának köszönöm. A régészeti anyagon kívül múzeumunkban vannak az eredeti rajzok és csontvázlapok, valamint a kézírásos ásatási napló is. 26 Kiterjedését a 25 X 77 m-es, kereszt alakú szelvénysorral sem sikerült megnyugtatóan megállapítani 1950-ben. A már homokbányászás során akkor elpusztított területet is beleszámítva, Lovas Elemér a dűlőút másik oldalán mintegy 10 X 40 m-t kutatott át. A dűlőút kb. a temető közepe fölött haladt el, ezek szerint a temető legkevesebb 5000 m

2 területű volt (50X100 m). Az 1950-ben feltárt 80 sír mintegy 500 m

2-nyi területen került elő, reális tehát a temető egészére 800 sírral számolni. 27 Az 1925-ös lovassírból erősen korrodált, hosszú fülű és hurkos fülű kengyel, háromkaréjos, rojtos végű lószerszámveret, aranyozott, préselt bronzlemezes övveretek (gyöngyös szegéllyel, pajzs alakú kivágott középrésszel), egyenes egyélű kard, íjlemezek, faragott tegezdíszek, kis aranyozott karikapár (varkocsszorító) került elő, 32