Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

B. Sergő E.: A döri kerámia

ujjával a nyakon fölül fogja meg, jobb kezével a fakés élével cifrázza. így csí­kozza, míg vonalat húz a korongon forgó korsóra. Fakéssel az egész testet, nyak­tól lefelé egyöntetűen átsimítja. Ezután simítóbőrrel a száját simítja és a kibőví­tett nyakat beszorítja. A fenékszeget fakéssel beszorítja, a korsót metszővel el­vágja és deszkára teszi száradni. Egy 2—3 literes korsó készítési ideje 18—20 perc. A korsó formáját általában ilyennek ismerik. Nem emlékeznek arra, hogy korábban másmilyen korsót készítettek volna. „Ezt még az őseink is így csinál­ták, másként nem is lehet". Az inas szabadításának első feltétele, hogy korsót tudjon készíteni. Szabadítása során először korsót készít, ha ezt meg tudja csinálni, akkor engedik tovább vizsgázni. Ez a vizsgamód is utal arra, hogy a döri f azekasok elsősorban korsósok voltak. (34. ábra.) Szalados-tepsi. A „szalados" vagy „csiramáié" készítéséhez szükséges lapos, kihajló szélű tepsi. Korábban fekete, később vörös edényként készítették. Mind­két fajta jellegzetessége, hogy csiszolják őket. Sopron megyében „szalados", Győr megyében „csiripiszli", Csikvándon „maszker" a böjti eledel neve. A tepsit is e szerint nevezik. A szalados-tepsit Kóny, Markota, Fehértó, Bősárkány, Szovát, Bodonhely, Babot, Pordány, Szentmiklós, Rábapatona vidékén keresik. Ezekben a községekben kemencét használtak, amelyben még a gyűjtés idején is sütöttek szaladost. Ezen a vidéken a rétest is ebben a tepsiben sütötték. Mihályfi, Kis­faludon, Vágsebesen és Kisvágon szintén a szalados-tepsit, a fekete szalados-tepsit pedig Csornán keresték a második világháború előtti években. A szalados-tepsi készítésének menete: rácsapás, bőrrel középre szorítás, fe­nékkiszorítás. A fenékkiszorításnál nagy erővel nyomja az agyagot, mert a sza­lados-tepsinek széles feneke van. Oldalfelhúzás bőrrel, szélkihajtás szabadkézzel történik, a közepétől a fenékszegig simítja, a bal kéz középső ujjával és a jobb kéz középső és mutatóujjával a fenékszegnél dolgozik. Oldalfelhúzásnál is ugyanezeket az ujjakat használja. A fakéssel a közepétől a fenékszegig simítja belül. Jobb kezével kívülről a külső oldalát, a bal kéz mutatóujjával a belsejét simítja. Jobb kézzel — fakéssel — a belső oldalát tisztítja. Bal kezének középső­és mutatóujjával a külső oldalán dolgozik. Simítóbőrrel lesimítja a szélét, majd kissé visszagömbölyíti. Gumifilccel — bal kézzel — a belső oldalát teríti, simító­bőrrel a visszahajtott szélét gömbölyíti. Utoljára kalapfilccel lesimítja a szélét, drótmetszővel lemetszi és megvizezett két tálszedővel leszedi. A szárítódeszkát fahamuval leszórja, mert különben a tepsi feneke leragadna, száradásnál nem tudna egyenletesen összehúzódni és ennek következtében megrepedne. A tepsi készítési ideje 15 perc. (35. ábra.) Csávái korsó. Az idősebb fazekasok szerint Csáváról származik ez a jelleg­zetes forma. Szűrője, zörgője és csöcse nincs. Ebből a korsó száján keresztül isznak. A szája mellett oldalt van egy „léleklyuk". Ugyanúgy három részből készül mint a nagykorsó. Készítésének menete megegyezik azzal, annyi különb­séggel, hogy zörgős és szűrőt nem tesznek bele. További különbség a bugyoga korsó és a csávái korsó között az, hogy míg az előbbit csak a szája és a csöcse körül mázolják, addig a csávái korsót fehér alapfestés után kívülről teljesen megöntik zöld mázzal. A csávái korsó korongolásának ideje 10 perc. (36. ábra.) Melence. Konyhai edény, mosogatásra használják. Magasfalú, domború ol­dalú tál. Fekete és vörös edényként készítik. Különösen a második világháború előtti évekig volt Csornán nagy piaca a fekete melencének. Itt ugyanis az orthodox zsidóság a húsvéti ünnepekre minden évben új fekete melencét vásá­215

Next

/
Thumbnails
Contents