Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

B. Sergő E.: A döri kerámia

ujjával a nyakon fölül fogja meg, jobb kezével a fakés élével cifrázza. így csíkozza, míg vonalat húz a korongon forgó korsóra. Fakéssel az egész testet, nyaktól lefelé egyöntetűen átsimítja. Ezután simítóbőrrel a száját simítja és a kibővített nyakat beszorítja. A fenékszeget fakéssel beszorítja, a korsót metszővel elvágja és deszkára teszi száradni. Egy 2—3 literes korsó készítési ideje 18—20 perc. A korsó formáját általában ilyennek ismerik. Nem emlékeznek arra, hogy korábban másmilyen korsót készítettek volna. „Ezt még az őseink is így csinálták, másként nem is lehet". Az inas szabadításának első feltétele, hogy korsót tudjon készíteni. Szabadítása során először korsót készít, ha ezt meg tudja csinálni, akkor engedik tovább vizsgázni. Ez a vizsgamód is utal arra, hogy a döri f azekasok elsősorban korsósok voltak. (34. ábra.) Szalados-tepsi. A „szalados" vagy „csiramáié" készítéséhez szükséges lapos, kihajló szélű tepsi. Korábban fekete, később vörös edényként készítették. Mindkét fajta jellegzetessége, hogy csiszolják őket. Sopron megyében „szalados", Győr megyében „csiripiszli", Csikvándon „maszker" a böjti eledel neve. A tepsit is e szerint nevezik. A szalados-tepsit Kóny, Markota, Fehértó, Bősárkány, Szovát, Bodonhely, Babot, Pordány, Szentmiklós, Rábapatona vidékén keresik. Ezekben a községekben kemencét használtak, amelyben még a gyűjtés idején is sütöttek szaladost. Ezen a vidéken a rétest is ebben a tepsiben sütötték. Mihályfi, Kisfaludon, Vágsebesen és Kisvágon szintén a szalados-tepsit, a fekete szalados-tepsit pedig Csornán keresték a második világháború előtti években. A szalados-tepsi készítésének menete: rácsapás, bőrrel középre szorítás, fenékkiszorítás. A fenékkiszorításnál nagy erővel nyomja az agyagot, mert a szalados-tepsinek széles feneke van. Oldalfelhúzás bőrrel, szélkihajtás szabadkézzel történik, a közepétől a fenékszegig simítja, a bal kéz középső ujjával és a jobb kéz középső és mutatóujjával a fenékszegnél dolgozik. Oldalfelhúzásnál is ugyanezeket az ujjakat használja. A fakéssel a közepétől a fenékszegig simítja belül. Jobb kezével kívülről a külső oldalát, a bal kéz mutatóujjával a belsejét simítja. Jobb kézzel — fakéssel — a belső oldalát tisztítja. Bal kezének középsőés mutatóujjával a külső oldalán dolgozik. Simítóbőrrel lesimítja a szélét, majd kissé visszagömbölyíti. Gumifilccel — bal kézzel — a belső oldalát teríti, simítóbőrrel a visszahajtott szélét gömbölyíti. Utoljára kalapfilccel lesimítja a szélét, drótmetszővel lemetszi és megvizezett két tálszedővel leszedi. A szárítódeszkát fahamuval leszórja, mert különben a tepsi feneke leragadna, száradásnál nem tudna egyenletesen összehúzódni és ennek következtében megrepedne. A tepsi készítési ideje 15 perc. (35. ábra.) Csávái korsó. Az idősebb fazekasok szerint Csáváról származik ez a jellegzetes forma. Szűrője, zörgője és csöcse nincs. Ebből a korsó száján keresztül isznak. A szája mellett oldalt van egy „léleklyuk". Ugyanúgy három részből készül mint a nagykorsó. Készítésének menete megegyezik azzal, annyi különbséggel, hogy zörgős és szűrőt nem tesznek bele. További különbség a bugyoga korsó és a csávái korsó között az, hogy míg az előbbit csak a szája és a csöcse körül mázolják, addig a csávái korsót fehér alapfestés után kívülről teljesen megöntik zöld mázzal. A csávái korsó korongolásának ideje 10 perc. (36. ábra.) Melence. Konyhai edény, mosogatásra használják. Magasfalú, domború oldalú tál. Fekete és vörös edényként készítik. Különösen a második világháború előtti évekig volt Csornán nagy piaca a fekete melencének. Itt ugyanis az orthodox zsidóság a húsvéti ünnepekre minden évben új fekete melencét vásá215