Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
T. Szőnyi E.: Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban
Az ismert lelőhelyűek mind hamvasztásos sírból származnak, egyikük pedig (K 589—c) Hadrianus nagybronzával került elő. 2. Ab típus. Hasonló darabok a Sopron-Deák téri temetőből 24 kerültek elő, valamint Bónis É. említ ilyen példányokat Carnuntumból és Pannónia déli részéből 25 . Köztük is megtaláljuk mind a fogaskarcolt, mind a barbotindíszűeket. 3. Ba típus. Bónis É. Ptujból említ 26 , és a szombathelyi romkertből ismerünk ilyen töredéket 27 . A romkerti darab sajnos csak szórvány, a ptuji temetőt az I. sz. második felében és a II. sz. elején használták. 4—5. Bb típus. Analógiájuk Aquincum egyik legkorábbi temetőjéből, az Aranyhegyi-árokból származik 28 . A temetőt az I. sz. végétől Marcus Aureliusig használták. 6. Bb típus. Barbotinos analógiáit ismerjük, ld. 3. sz. 7. B(?)b típus. A forma ismeretének hiányában analógiát nem közölhetünk. 8. Cb típus. Analógiáit a déli területekről idézi Bónis É. 29 9. Ca—b típus. A forma meglehetősen általános, hasonló díszítést csak egy szlavóniai példányon ismerünk. 30 10. Aa típus. Ezt a barbotindíszt találjuk több ljubljanai edényen. A temetőt, melyben az edény előkerült, Augustustól Antoninus Piusig datálják az érmek 31 . Ugyanez a díszítés fordul elő a Széchenyi téri darabon (20). 11. Ba típus. Analógiája Ptujból ismert 32 , a temető egy másik sírjából fogaskarcolt észak-itáliai csészével együtt Vespasianus középbronz került elő. 12. Bb típus. Barbotindíszes változatait Id. a 11. sz.-nál. 13. Cb típus. Formailag ezzel teljesen megegyező edényt nem találtunk, hasonló fogaskarcolt dísszel ellátott fületlen csészék nagy számban kerültek elő a Szombathely-Hámán Kató utcai temetőből, melynek használati idejét Mócsy A. i. sz. 85—140 közé teszi, megjegyezve azonban, hogy a sírok nagyobb része a Nerva utáni időkből származik 33 . 14. Ca—b típus. A provincia területén egyedülálló darabnak tekinthető. 15. Ca típus. Meglehetősen gyakori Pannoniában, Bónis É. említ négy darabot Ljubljanából, a korai hamvasztásos temetőkből, hármat pedig a Magyar Nemzeti Múzeumból, ezek lelőhelye sajnos ismeretlen 34 . Ugyanitt szerepel egy aquincumi töredék is. Ujabban a Fertőrákos-golgotái villa feltárásakor került 24 Sopron, Liszt Ferenc Múzeum (LFM) 60.63.9., 60.22.1., 60.21.6. 25 Bónis É., i. m. XIX. t. 31 — Carnuntum, XIX. t. 33 — Stenjevac, XIX. t. 34 — Poetovio. 26 Bónis E., i. m. XX. t. 5:1. 27 Szombathely, Savaria Múzeum (SM) ltsz. : 54.59.2. 28 K. Póczy, Die Töpferwerkstätten von Aquincum, AAH VII (1956), 98. Póczy ezekről a csészékről feltételezi, hogy a katonai anyagszertár melletti fazekasműhelyből származnak, azzal az indokolással, hogy a fenti műhely legkorábbi darabjai a temetőből kerültek elő. Arról azonban, hogy rontott példányokat vagy félkész árut találtak volna, nem tájékoztat. Így a helyi készítés nem tekinthető bizonyítottnak. 29 Bónis É., i. m. XIX. t. 50 — ptuji és dernovói lelőhellyel, színük azonban nem szürke, mint a győri példányé, hanem vörös, és a fogaskarcolás is hiányzik róluk. 30 Bónis E., i. m. XX. t. 24. 31 Bónis E., i. m. XX. t. 44. 32 Bónis E., i. m. XX. t. 43. A fogasdíszes: Bónis E., i. m. XIX. t. 47, ill. 254. 33 Mócsy A., Korarómai sírok Szombathelyről, AÉ 81 (1954), 189. 34 Bónis E., i. m. XX. t. 71, ill. 151. 21
