Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

T. Szőnyi E.: Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban

V. tábla tartjuk edényeink keltezése szempontjából.

17 Az 1. szelvény ÉNy-i sarkából került elő, 235 cm mélységből, a sárga faszenes agyagrétegből. Ezt a réteget Gabler D.

18 későbanassaci sigillaták alapján Hadrianus korára datálja. Forma és díszítés szempontjából vizsgálva a győri anyagot — de az egész pannóniai anyagot is

19 — megállapíthatjuk, hogy három alapforma és ezek variánsai léteznek: pohárforma (A), kétfülű csésze (B), fületlen csésze (C). Az edények díszítése barbotinból felrakott inda, bogyó és levéldísz, ritkábban geometrikus díszek (a), valamint fogaskarcolás (b). A győri temetőkben mindezek a formák és díszítésmódok együttesen fordulnak elő, sem kronológiai, sem topográfiai elkülönülést nem tapasztaltunk. Bizonyítja ezt a homokgödri temető 46. sz. sírja, ahol csésze és pohár együtt szerepel a sír mellékleteként, és a kálváriái temetőből származó edények (9. és 14.), melyek felületén a barbotinos és fogaskarcolt díszítés egyaránt megtalálható. Szintén a kálváriái temetőből isme17 Itt köszönöm meg Gabler Dénesnek, az ásatás vezetőjének, hogy a darabot közlésre átengedte. 18 Gabler D., Kutatások Arrabona canabaejában, Arrabona 13 (1971), 5—51. 19 A pannóniai anyag felgyűjtését az ELTE BTK régészeti szakára írt szakdolgozatom részeként 1968—70-ben végeztem. 18