Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

D. Askercz É.: A soproni Liszt Ferenc Múzeum grafikai gyűjteményének története

Az utóbbi három rajz klasszicizáló, akadémikus vázlat. Pontosan kidolgozott részletekkel, antikizáló formáikkal és száraz gondosságukkal erősen különböznek az előbbi vázlatoktól. Valószínű, hogy ezek konkrét szobortervek voltak. Az ismert osztrák biedermeier festőnek Fiedrich Gauermann-nák (1807— 1862) rajzaiból is őrzünk néhányat. Gauermann, akit a művészettörténet mint tájképfestőt tart számon, lényegében autodidakta festő volt, aki témáit a hegyvidéki pásztorok életéből merítette. 1. Hazatérés az akolba (ceruzarajz 116 x 150 mm. Jelzetlen.). 2. Hazatérő nyáj és árvízi jelenet (egy lapon, ceruzarajz 174x135 mm). 3. Havasi táj (ceruza-, krétarajz 158 x 125 mm). 4. Kecskenyáj (ceruzarajz 135 x 190 mm). 5. Legelésző lovak (szépia 148 x 205 mm). (8. ábra.) Néhány könnyed vonással érzékeltetett fás, bokros táj, előtérben legelésző és fekvő ló, valamint egy fekvő alak. A kép középtere kinyílik, a háttér széles mély, hegyekkel zárt völgy. A könnyed futó vonalrajzot a lavírozás teszi térbelivé. Az állatalakok komponálásában — e lapon és másokon is — a XVII. sz.-i holland mintaképek hatása erősen érezhető, de ahogy ezeket összekapcsolja az alpesi tájjal: jellegzetesen romantikus. 6. Legelésző marhák (ceruza 162 x 205 mm. Jelzett: balra fent: Gauermann.). 7. Pásztor jelenet (Lavírozott tollrajz, 165 x 210 mm. Jelzés nélkül.). (9. ábra.) E rajz a legelésző lovak (5) c. rajz modorában készült. A fő jelenet a kép bal oldalán levő óriási fatörzs mellett játszódik. Lovas pásztor, nőalak és egy kecske csoportozata adják a kompozíció fő tengelyét. Jobbra tőlük lapos, füvesbökros táj szélesedik ki. A lavírozás a csoport kiemelésére szolgál. 8. Legelésző marhák (ceruzarajz 180 x 130 mm. Jelzetlen.). Ceruzarajzai minuciózusabb kidolgozásúak. E rajzon is az állatok, az álldogáló és fekvő tehenek mozdulatainak hűséges és pontos megrajzolására törekedett. 9. Legelésző marhák (szépia 125 x 170 mm. Jelzés nélkül.). 10. Hegyes táj képe (ceruzarajz 150 x 172 mm. Jelzés balra lent: Gauermann.). 11.10 kisméretű tájképvázlat egy lapon (ceruzarajz, lavírozva 236 x 323 mm). A XIX. sz.-i rajzok között kiemelkedő helyet foglal el Markó Károly (1790— 1860) Táj képvázlata. (Szépia 140 x 195 mm.) Szakadékos előtérben két alak üldögél, — kép jobb oldalát dúslombú fák zárják le, — bal oldalán mélyen elnyúló völgy és hegyek kontúrjai láthatók. A gondos aprólékossággal megrajzolt növényzet, a finom tollvonások között előbukkanó fehér foltok teszik változatossá és szinte villódzóvá a kompozóciót. (10. ábra.) 171